A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
48 Az ég tükrözése hullámzó felületen. nikollal nézünk az égre, meglepetve fogjuk látni, hogy az eddig egyszínű fehéres égen felhők tűnnek fel, piszkos, szürkés, kék égen. A felhők fénye ugyanis nem sarkított fény, míg az égé, a melyet csak némi köd homályosít el, s a mely ezen a tájon éppen a legerősebben sarkított fényű. 1 A tó egy részét SE szél borzolja s itt (1.) szabadszemmel sötét, kékeszöldnek tűnik fel a tó. Ha A—B irányban tartott nikollal tekintünk rá, kizárjuk az ég tükrözését s ekkor egészen zöldnek látszik az a folt, mint zivatarkor szokott a tó színe lenni. A 2-vel jelzett rész tükörsima, szabadszemmel kissé kékes, de majdnem hófehér. A—B irányban tartott nikollal azonban épp oly sötét lesz, mint az első hely, mert hisz ez a sima rész is az ég legpolárosabb részét tükrözi. Ebből az esetből is láthatjuk, hogy mennyiféle változat fordulhat elő még a legegyszerűbb megvilágítás esetében is. Azt hiszem, mindenkinek feltűnt már, hogy milyen pompás smaragdzöld színnel világít a tó akkor, ha mögötte sötét zivatarfelhők tornyosulnak. Az előbbiek alapján könnyű már most a tüneményt megmagyarázni. A sötét zivatarfelhőnek aránylag nagyon kevés fénye van s a tó felszínéről csak ez a kevés fény jut tükrözés által szemünkbe. Hátunk mögött azonban még rendesen világos az ég s ez megvilágítja a víz belsejét. Rendesen ilyenkor a zivatar felől fuj a szél s erős tajtékzó hullámzást kelt. A hullámok igen meredek lejtői vannak felénk fordulva, ezeken át hat be a hátunk mögött levő fény s ezeken át látunk bele a víz belsejébe, a melynek sárgászöld színe ilyenkor teljesen érvényre jut. Még idegenszerűbbé teszi a színhatást az a sok fehér tajték, a mely a hullámok átbukása következtében keletkezik. 2 Hasonló oka van egy másik szép tüneménynek is Esős, borsongós időben néha azt látjuk, hogy a tó egyes helyein smaragdzöld foltok jelennek meg, a melyek mintegy foszforeszkáló fényükkel élénken kiválnak a környezet általános szürkeségéből. Az ilyen helyekre napsugár lopózik a felhők valamely résén át s belevilágít a vízbe, onnan szétszórva jő ismét elő, mint sárgászöld fény; a melynek intenzitását nem rontja erős reflektált világosság, mert hisz az ég köröskörül borult, felhős és esős. A szürke, egyhangú felhőleplek, a melyeknek fénye mégis elég erős, egyhangú, szürkés színt varázsolnak a tóra is, különösen, ha az hullámzik (II. tábla, 2. kép). A cumulus felhők, egyébként derült időben, kétféleképen hatnak a tó színezésére. Először is árnyékot vetnek a vízre. Az árnyék helyén a vízben szétszórt fény elgyöngül, mert a Nap sugarai nem hatolhatnak a vízbe, de a kék ég tükrözése zavartalanul folyik tovább. Az ilyen helyek tehát sötétkékes szinű foltok alakjában fognak feltűnni. 1 Nem lehetne-e ezt a feltűnő tüneményt finom rajzolatú felhők fotografálására felhasználni? Jó czirrusz-fényképeink alig vannak, pedig azt hiszem, így jó képeket lehetne készíteni. 2 Igen sok festő, a ki nem természet után rakja fel a színeket, elhibázza ezt a dolgot. Előttem van egyik magyar festőnk balatoni képe, hű színnyomású másolatban. A kép Badacsony vidékét ábrázolja, a háttérben sötét zivatarfelhők látszanak, míg a szemlélő feje felett, úgy látszik, derült az ég. A festő egyszerűen feketére rajzolja a vizet is a fekete felhő alatt, mert hisz az tükrözik benne. Elfeledkezett azonban a víz saját fényéről, a mely pedig a legcsodásabb színhatást hozza létre.
