A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
38 A hullámzó ví z fény tünemény ei. 38 a 14. ábrából pedig x = n. cotg. m = h. tang 2 «. cotg a. cotg. m. s a nézőpont lábától való távolság x — C = h. cotg m (tang 2 a cotg a — 1) 2.) Pl. Legyen h = 40 m ; m 10°5'; a = 42°50' (csak borzolás alkalmával fordulhat elő), akkor x — C = 3000 m y = 529 m. s ennek látószöge mindkét oldalát összegezve, körülbelül 20°. A mint látjuk tehát, már az egyszerűnek látszó tünemény is, hogy valamely végtelen messze fekvő fényforrás tükröződik a kullámzó vízfelületen: olyan komplikált analitikai összefüggésekre vezetett, a melyeknek segítségével alig vagyunk képesek a tünemény minden részletét elemezni. Hasonlóképen meglehetős nehézkesek azok az eredmények is, a melyeket PICCARD hozott le 1 a földi fényforrások tükörképeire nézve. Az ő eredményei közül 1 Id. m. p. 499. a legfontosabbak a következők: Ha a világos pont magassága h, a szemlélő álláspontjának magassága h 1 5 a két pont vízszintes távolsága 1, a hullámok legmeredekebb lejtőinek hajlásszöge a, akkor a tükörkép távolabbi végpontjának távolsága xx = l—\ X 2— 2 (h -F hj) cotg2a +1 — VH — 21(h— h x) cotg 2a -f- (h -f- h, ) 2 cotg 2 2a + 4h h, 1 A tükörkép közelebbi végpontjának távolsága pedig 2 [(h + hj) cotg 2a 4-1 — VF + 2 1 (h — h,)cotg 2a - (h + hj 2 cotg 2 2a-f 4 h hj A tükörkép legnagyobb szélessége pedig ott, a hol a hullámlejtő csapása párhuzamos a nézés irányával: o -h-h 1+Vh* + h 2 1 + 2hh 1 (1 + 2tg 22q) tang 2 a Az összefüggésből az következik, hogy a víz színében levő világító pontok tükörképének szélessége 0, tehát tulaj donképen nincs. Innen van az, hogy pl. a füredi partokról látni ugyan a siófoki elektromos lámpákat, de azoknak tükrözése sohasem mutatkozik. A Föld görbülete miatt a lámpák ugyanis egészen a szemlélő horizonsikjába vagy ez alá kerülnek s így tükörképük zérus. Minél magasabban van a látóhatár felett a világító pont, annál közelebb jő annak a tükörképe, de egyszersmind annál szélesebb is lesz. A tükörkép fényessége azonban folytonosan csökkenik. A Balatonon az efféle lámpa-tükörképek nem játszanak jelentős szerepet a tájképek és hangulatok keletkezésében. A parti fehér házak, különösen pedig a felhők tükrözése azonban éppen ezek szerint történik s ez már sokszor von érdekes színárnyalatot a tóra.
