A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
V. FEJEZET. AZ ÉG TÜKRÖZÉSE HULLÁMZÓ FELÜLETEN. A távolról nézett tó színének temérdek fontos oka közül tárgyaltuk már a tóvíz saját színét, a felszín tükrözése alkalmával a fény fizikai megváltozását, majd a Föld görbületének hatását, azután a hullámzó vízszin tükrözéseit kezdtük tanulmányozni akkor, ha a hullámzó tó valamely fényes 'pontot, vagy égitestet tükrözik vissza. A tó általános színére nézve azonban legjelentősebb körülmény az égboltozat színe, a felhőkkel együtt. Az ég a Balaton felett csak ritkán sötét, mély kék, mint azt pl. a Földközitenger fölött látni olyan igen gyakran. Ennek egyik okát bizonyára abban kell keresnünk, hogy a tó körül az egész dunántúli dombos vidék nagy területeken van löszszel takarva, de meg azonkívül is sok a finom homok, a melyből sok por száll a levegőbe. Különösen szélcsendes, meleg napok, vagy gyenge délies szelek idején nagyon homályos, majdnem fehér a Balaton felett az ég. Úgy mint Magyarország legnagyobb részén, a Balaton körül is eső után rendesen erős éjszak-éjszaknyugati szél szokott napokon át dühöngeni s ilyenkor a levegő átlátszóan tiszta s az ég sötétkék. A tó felett képződő felhők nem igen különböznek más vidékek felhőitől. Néhány érdekes jelenséget azonban ezen a téren is feljegyezhetünk. Csendes nyári napon a cumulus-felhők rendesen NVV—SE irányban mozognak. A cumulus-képződés teljesen derült reggelek után úgy 9 óra tájban szokott megkezdődni s maximumát déltájban éri el. Délelőtt inkább sűrűn, apró felhők, délután pedig ritkábban, de nagyobb felhők szoktak képződni. Ennek az oka abban rejlik, hogy délelőtt sűrű apró konvekczió-áramokkal indul meg az alsó, felmelegedett levegőnek felszállása, míg délutánra a konvekczió egyes nagyobb góczpontokra tömörül, mondhatnám nagy trombákban intenzivebbé lesz. A délelőtt képződött cumulusok minden akadály nélkül keresztül haladnak a tó felett, a délután keletkező nagyobb cumulusok, különösen a melyeknek már ernyője is kifejlődött, azok kerülni látszanak a tó területét s néha egészen sorban körülülik a tó partját, a nélkül, hogy a tó felett néhány foszladozó felhőcskén kívül egyebet látnánk. A ki az éjszaki parton figyeli meg a délelőtti cumulusokat, az észreveszi, hogy a veszprémi plató felől jövő felhők a plató pereme felett még éles szélűek, határozott, gömbded formájú halmazok. A mint a plató peremét elhagyják s a tó medenczéje fölé értek, a felhők széle kifoszladozik, elrongyolódik s könnyű észlelni némi megfogyatkozásukat. Ez a fogyatkozás azonban csak rövid ideig tart,
