A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei

23 A Balaton felszínének reflexiói. kékről is juthat fénysugár a szemünkbe: nagyobb távolságokról is elég fényerősségű szétszórt fényt láthatunk. 4. A szemlélő álláspontjának, aránylag kis, 10—20 m. magasságából tekintve, kicsiny az a kör, a melyen belül szétszórt fény jut uralomra, míg ha a magasság 100 200 m., akkor a kör lényegesen megnövekedik. A mi Balatonunk a csekély átlátszóságú tavak közé tartozik s így a tó vizének szétszórt fénye kisebb körön belül jut érvényre, mint a sokkal átlátszóbb alpi tavakon. Viszont a nagyon átlátszó vizekből a levegőbe jutó szétszórt fény sokkal gyengébb, mint a kevéssé átlátszó tavak vizéből kikerült hasonló fény. Ez azonban a túlnyomóság határát csak kis mértékben növeli. A fény minősége tekintetében még meg kell jegyeznem, hogy ez a szétszórt fény is sarkított, de ellenkezőleg, mint a reflektált fény. A míg a reflektált fény a beesés síkjában poláros, addig a vízbe megtörve behatolt fény a beesés síkjára merőleges síkban sarkított. Bármiként szóródjék is szét ez a fény, sarkításának értelmét többé meg nem változtatja s így a levegőbe ismét kijutva, megint csak a reflektált fénynyel ellenkező értelmű sarkítása van. Mi történik már most, ha a csendes tó tükrének arra a helyére tekintünk nicol-lal, a melyen a reflektált és a diszpergált fény körülbelül egyforma intenzitású ? Ha az ég derült, akkor a reflektált fény kék, míg a vízben szétszórt fény a Balatonon zöld. Szabad szemmel nézve tehát itt a tó vize kékes-zöldnek látszik. Ha a nicolt úgy állítjuk szemünk elé, hogy a kettős törésű kristály főmetszetei vertikális síkban legyenek, akkor a nicol átereszti a reflektált fényt, de elzárja a vízben szétszórt fény legnagyobb részét (nem teljesen, mert hisz egyik sugárfajnak a sarkítása sem tökéletes). Ha a nicolt most előbbeni állására keresztben fektetjük szemünk elé, akkor a nicol kizárja a reflektált fényt (ismét csak részben) és átereszti a vízben szétszórt fényt. Az előbbi esetben kékebbnek, az utóbbiban zöldebbnek tűnik fel a tó vize, mint szabadszemmel tekintve. Mindezt számtalan észlelés körülbelül 10 éven át folytatott tanulmányaink alkalmával megerősítette. Sőt előbb jöttem az imént elmondott tapasztalatra, semmint annak elméleti magyarázatára.

1 A harmadik tényező, a mi a fénytünemények keletkezésére befolyással van, az a háttér fénye és színe, a mit tükröződni látunk a tó vízszinén. A földi tárgyak közül a sötét hegyek, világos házak, különböző színű és fényességű művelt földek stb. a leggyakrabban tükröző dolgok. Éjjel azonkívül a lámpák, pásztortüzek stb. Ezeknek tükörképeiről alig van' mondanivalónk, a míg a tó íelülete tükörsima. Sokkal nagyobb szerepet játszik ezeknél a Balatonon az ég állapota és fénye, a mit behatóbban meg kell vizsgálnunk. Mivel azonban a tó színjátékainak részletes tárgyalása alkalmával a különösebben feltűnő színek hatását úgy is elemezni fogjuk konkrét példákkal, azért itt csak a legfőbb tüneményeket említem fel. 1 Azt a tényt, hogy a reflektált fény legnagyobb részét elzárja a vízszintesen tartott nicol, azonnal érthettem, de annál megmagyarázhatatlanabbnak tetszett az a tünemény, hogy álló nicolon át kékebb a tó, mint szabad szemmel tekintve. Megjegyzem még itt, hogy az ég poláros voltát még egyelőre nem zavartam bele a fejtegetésbe, később majd erre is rátérünk. Egyáltalában nem szólok azonban arról a tüneményről, a mely olyan érdekes tudományos vitát keltett, t. i., hogy a még olyan tiszta víz is világít a fénysugár hatása alatt s ez a halvány fény szintén poláros. Oly csekély fény ez, hogy tanulmányaink közben nem jöhet tekintetbe.