A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei

22 A Balaton felszínének reflexiói. említem fel, mert ez a zöldes szín megkülönbözteti ezt a tó felszínéről reflektált egyéb szinű fényektől. A szemcsékről minden irányban reflektált fénysugarak közül azok, a melyek a függőleges iránytól nem térnek el nagyobb szöggel, mint 48° 30', azok kijutnak a vízből a levegőbe. Az ennél is ferdébb sugarak azonban a víz belső felszínén visszaverődést szenvedve, visszatérnek a víz belsejébe. A vertikálisan felfelé induló fénysugár igen csekély fényveszteséggel jut a levegőbe, de a sugarak ferdülésével mind nagyobb és nagyobb lesz a fényveszteség, egész a teljes visszaverődésig. A felszín alatt 1—2 m. mélységben fekvő szemcsékről szétszórt fény sugarai közül a szemlélőhöz közel fekvő helyekről olyanok jutnak a szembe, a melyek meredeken indultak ki s így nem nagy fényveszteséggel jutottak a levegőbe. Nagy távolságban fekvő helyekről azonban csakis olyan fénysugarak juthatnak a szembe, A/ 5. ábra. A tó vizében lebegő anyagokról reflektált fénysugarak útjai. a melyek a határszöghöz közel fekvő ferdeséggel indultak ki a szemcse felületéről. A kis és nagy távolság most a szemlélő álláspontjának magassága szerint ítélendő meg. így pl. az.5. ábra szerint, az I. helyzetből tekintve, az A szemcséről indul ki oly ferdeségű fénysugár, mint a II. helyzetből tekintve, a jóval távolabbi B szemcséről. Ha mélyebben lebegő szemcsékről is juthat szétszórt fénysugár a levegőbe, akkor sokkal távolabbi helyekről is elérheti szemünket kevés fényveszteségű sugár, így pl. C szemcséről már csak igen ferdén törött, tehát erősen meggyengült sugarak jutnak az I. ember szemébe, míg D szemcséről éppen olyan ferdeségű sugár, mint A szemcséről. E szerint tehát: 1. A tó nagy távolságú részeiről túlnyomóan a felszínen reflektált fényesség jut a szemünkbe, míg a vízben szétszórt fényből nagyon keveset kapunk. 2. Egészen közel a szemlélőhöz, túlnyomóan ezt a szétszórt fényt látjuk, míg a reflektált fény kevesebb. 3. Nagy átlátszóságé tavakon, a melyeknek vizében mélyen lebegő szemecs-