A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
21 A Balaton felszínének reflexiói. mert csakis a legpontosabb mérőeszközökkel mutatható ki. A vízszin görbülete tehát általában megcsökkenti a legerősebben reflektáló, távoli zóna szélességét, míg a hol már a visszaverődés meredekebb szögei miatt a fényveszteség nagyobb, ott hatása jelentéktelen. A milyen érdekes ez a tanulmány pl. abban a tekintetben, hogy nemcsak bizonyítéka lehet a Föld gömbölyű voltának, hanem még a Föld méreteinek meghatározására is módszert nyújt — annyira lényegtelen a tó fényés színjátékának tényezői között. Egyetlenegy esetben érvényesül, mint a tavi tájképek egyik jellemző vonása, a mikor t. i. a túlsó part oly távol van, hogy a görbület miatt többé nem látható, így pl. Keszthely kikötőjéről kelet felé tekintve, a tengeri tájképekre emlékeztető vízi látóhatár tűnik fel. Ugyanez a látvány Tihany nyugati hegyeiről is, nyugat felé tekintve. Oly alacsonyak a keszthelyi partok, hogy még az 50—60 méter magas halmokról sem lehet többé megpillantani őket (4. ábra). A tó színéről tekintve néha látszanak, de néha el is tűnnek a berkek homokos partszegélyei, de ebben nagy része van a levegőbeli tükrözésnek is. Megtörténik gyakran, hogy Füredről tiszta idővel sem látszanak a siófoki partok folytonos vonalnak, hanem csak a magasabb jegenye-fák pontozzák végig a látóhatár enyészetes vonalát. Az alpi tavakon a partok nagy magassága miatt az ilyen látvány teljesen szokatlan, de meg oly nagy hosszanti méret, mint a Balaton hossza, az alpi tavakon nem fordul elő. A második tényező, a mit tanulmányoznunk kell s a mely az előbbinél sokkal fontosabb, az a tó vizének csekély átlátszósága. Teljesen tiszta és feneketlen mélységű tó felszíne egészen feketének fog látszani, ha mögötte teljesen fekete háttér emelkedik. Ilyen víz azonban nincs a világon s a mi Balatonunk meg éppen távol áll tőle. A mint a vízben még oly finom lebegő, vagy szinező anyag van, azonnal megváltozik a dolog. Az ilyen tótükör hátterében hiába emelkedik valami teljesen fekete sziklafal, a tó nem tűnik fel feketének, hanem a körülményektől függő fényessége van. A vízbe behatoló fénysugár megvilágítja a lebegő anyagokat, azoknak felszínén szétszóródik s mint szétszórt fény jő, ismét megtörve, a levegőbe. A vizet színező anyagok és a lebegő iszap szemeinek a színe szerint nem is marad ez a fény fehér, hanem a Balatonon specziálisan zöldes színű lesz. Ezt egyelőre azért 4. ábra. Kilátás Tihany nyugati halmairól Keszthely felé.
