A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
20 A Balaton felszínének reflexiói. majdnem éppen olyan intenzív, mint az égbolt maga, de közelebb és közelebb a szemlélőhöz, mind sötétebb és sötétebb a kép s egészen a lábunk előtt meglehetősen mély, sötét tónusban tűnik fel, bár még a teljesen merőlegesen beeső fénysugarakból is képes a víz valamit visszaverni. A visszaverődés folytán a fény nemcsak mennyiségében, hanem minőségében is megváltozott. Az átlátszó tükrökről visszaverődő fény ugyanis sarkítást szenved ; a sarkítás síkja a beeső és visszaverődő fénysugarak által megállapított sík. A sarkítás a horizonhoz közel levő, égi pontokból jövő fénysugarakra nézve csekély, mert a sugár laposan ütközik a felszínhez, de magasabban és magasabban fénylő pontokra nézve mind erősebb a sarkítás. Legtökéletesebb a sarkítás akkor, a mikor a tükröző íelületről visszaverődött s a tükröző közegbe megtörve behatoló fénysugarak egymásra merőlegesen állanak. A víz törésmutatójának átlagos értéke sin a n = ——— = 1335 sin p BREWSTER törvénye szerint tehát az a y hajlású fénysugár verődik vissza tökéletesebb sarkítással, a melyre nézve 1 ta ng T = tehát a vízben q = 36° 50' körülbelül, mert hisz a különböző fénysugaraknak más a törődése minden törőfelűleten, tehát más a legerősebb sarkítás szöge is. Ha tehát pl. 10 m. magasan állunk a tó színe felett, teszem valami kilátó torony erkélyén, akkor állóhelyünk talppontjától 13 35 m. távolsággal húzott kerületen vannak azok a helyek, a melyekről a legerősebben sarkítva verődik vissza az ég fénye. Ezek a pontok az égnek azokat a helyeit tükrözik vissza, a melyek a horizon felett 36° 50', vagy kereken 37° magasságban látszanak (3. ábra). A fennebb jelzett megszorítások esetén a háttér tárgyai tehát tökéletesen tükröződnek, de a tükörkép mind sötétebb és sötétebb lesz, a mint a nézőhöz közelebb és közelebb fekvő pontokról történik a tükrözés. Azonkívül a tükörkép sugarai annál erősebben sarkítottak, minél meredekebb szögű a tükrözés, egész 37° nézőszögig, a melyen túl a sarkítás ugyan csökkenik, de a kép még sötétebb lesz. A pont képe tehát pont marad, az egyenes vonalé szintén egyenes, a korong képe tökéletes korong stb. Az első módosító körülmény, a melyet most figyelembe veszünk s annak minden hatását letárgyalva, többé nem hivatkozunk reá, az a víztükör geoid vagy közelítőleg gömbalakja. DUFOUR mutatta ki, hogy a nyugodt tó felszínének gömbalakja miatt a tükrözött képek megrövidülnek 1, sőt annyira összelapulnak, hogy a képet alig lehet felismerni. A kép megrövidülése növekedik a tárgy távolságával, sőt a látszólagos horizonon túl levő tárgyak képe zérusra zsugorodik. Közelebb levő tárgyak képének ez az ellapulása azonban aránylag oly csekély, hogy figyelmen kívül maradhat, 1 CH DUFOUR: De l'altération des images par réflexion sur la surface des eaux; Bull. de la Soc. vaud. des Sciences naturelles XIII. 73. lap,
