A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei

III. FEJEZET. A BALATON FELSZÍNÉNEK REFLEXIÓI. A legkomplikáltabb tünemények egyike az a fény- és színjáték, a mit a tó felszíne mutat távolról. Annyi mindenféle hatás játszik közre, hogy az analizálás csak a legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel fog sikerülni. A hatások és módosulások legnagyobb része ugyan általános érvényű, vagyis minden tóra, sőt vannak, a melyek minden víztükörre egyaránt mértékadók, de fogunk találni olyan tényezőket is, a melyek specziálisan egyes tavakon érvényesülnek s különösen azokat fogjuk tekintetbe venni, a melyek a Balaton fény- és színjátékára jellemzőek. Az analízis első lépése legyen az, hogy teljesen sima felszinű, sík (és nem geoid) felületű, teljesen átlátszó és végtelen mély víztükröt vegyünk fel, a melynek partjain néhány méter magasságban áll a szemlélő s a tó felé tekint, a melynek hátterében különböző fényességű dolgok lehetnek. Ezeknek színeivel egyelőre ne törődjünk, bár elméletileg a színeknek is némi hatása van a tükörképek minőségére. Ebben az esetben minden olyan fénysugár, a mely nagyon nagy beesési szöggel (a), tehát igen laposan ütközik a víz felszínéhez s úgy verődik vissza szemünkbe, alig veszít valamit eredeti intenzitásából, mert a fénynek csak kis része jut, megtörve a víz belsejébe. Minél kisebb a beesés szöge (a), vagyis minél meredekebben érik a fénysugarak a víz felszínét, hogy arról visszaverődve, szemünkbe jussanak, annál nagyobb fényveszteséggel történik a visszaverődés. Ez az egyik oka annak, hogy nyári napon, déltájban a Nap tükörképe nem olyan szembántó, mint délután, a mikor az alacsonyabban álló Nap sugarai csekély fényveszteséggel verődnek vissza. Legvakítóbb ez a tükörkép reggel 7—8 és este 4—5 óra tájban, mert bár a tükrözés reggel 7 óra előtt, vagy d. u. 5 óra után még tökéletesebbé válik, de viszont a Nap sugarainak intenzitása rohamosan csökkenni kezd ezen az időponton túl. Ha a teljesen nyugodt víztükör mögött egyenletes fényű háttér, pl. egyenletes felhőfátyollal borított ég van, ennek tükörképe nagy távolságban, közel a láthatárhoz, 2* 3. ábra. A legerősebben sarkítva visszaverődő fénysugarak útja.