A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
16 A Balaton vizének saját színe. 16 Élénk világosság derül erre a kérdésre, ha figyelembe veszszük a dél-amerikai úgynevezett «feketevizű folyók» tanulmányozásának eredményeit. 1 A dél-amerikai folyók némelyike ugyanis szőke vizű, mint pl. a Duna Budapest előtt, mások ismét barnás színűek, rendkívül tiszták, de részben tisztaságuk, részben pedig a híg kávéoldat színére emlékeztető színük miatt igen sötéteknek, sokszor egészen feketéknek látszanak. Az ilyen folyók őskőzetekből (gránit, krist. palák) felépített területekről jönnek, a hol csak alkáliák kerülnek a vízbe, mint ásványi oldatok, de azonkívül olyan területeken folynak keresztül, a hol nagyon sok korhadó növényzet lepi el a folyó vízgyűjtő területét. Ezekről a növénylepte területekről sok humuszsav kerül a folyóba, a mely az alkáliákkal könnyen oldódó, barnaszinű vegyületekké egyesül. Ha az ilyen víz meszes talajra kerül, akkor a mész kiváltja a humuszsavas vegyületekből az alkáliákat s nehezen oldodó sók alakjában köti le az organikus savakat, a melyek a vízből kicsapódnak. A mész helyett a magnézium is ugyanezt a szolgálatot teszi. Itt tehát az átlátszó barnás víz elveszti szép, telt színét, de egyszersmind átlátszóságát is és a rendes, szőke vagy fehérvizű folyó áll előttünk. A Balatonba, különösen a déli part berkeiből több olyan árok jő, a mely rendes körülmények között igen tiszta, derült, barna vizet, úgynevezett «berekvizet » hoz, a mely tökéletes kis kiadása az amerikai fekete folyóknak. Még abban is hasonlítanak, hogy a rendesen berek-vizet szállító árkok feneke fehér színű. Az amerikai fekete folyókon a fenéknek ezt a fehér színét REINDL úgy magyarázza, hogy a szilikátos kőzetekből kioldott anyagok a humuszsavval igen könnyen oldható vegyületekké egyesülnek, tehát oldatban is maradnak, míg a szénsavtartalmú víz a szilikátos kőzeteket, illetőleg azoknak bomlékony ásvanyait mind tovább és tovább oldja ; nem marad tehát más hátra, mint fehéres kovasav. Nagyon valószínű, hogy a Balaton déli partján beömlő barnavízű árkok fenekének világos színe is így magyarázható. A Zala a Kis-Balaton óriási mocsárvilágán keresztülfolyva, szintén igen tetemes mennyiségű berek-vizet vesz fel, a mi a folyó vizén, kisvíz idején, meg is látszik. ILOSVAY 3 is a Zala betorkolása előtt konstatálta a legtöbb oxigén-fogyasztó anyagot, tehát a legtöbb, valószínűleg organikus testet. Hasonlóképen barnás vizet hoz be a Badacsony és Ederics közt betorkoló néhány árok is Ha a Balaton vize csendes, nyugodt, akkor a parti berkekből, különösen a Zalából beömlő sok organikus anyag, a tó dús alkali-tartalmát felhasználva, könynyen oldható, sárgásbarna vegyületekkel festi meg a tó vizét. Különösen szeptemberben, a hosszú nyári szárazság után a berkek vize igen kevés iszapot hord, a XI. oldatához még 1:200 arányban hígított barna kobaltszulfát-oldatot adott. így keletkezett a következő skála: Színfokozat: XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI XI. FoREL-oldat: 100 98 95 91 86 80 73 65 56 46 35 Barna oldat: 0 2 5 9 14 20 27 35 44 54 65. Ezzel aztán a barna és barnászöld vizek színét is tudjuk elég jól megközelítőleg jellemezni. Erre azonban a Balaton színeinek tanulmányozásakor nem volt szükség, de ide iktattam, hogy a magyar tavak folytatólagos vizsgálata esetén mindnyájunknak rendelkezésére álljon ez a szintén egyszerű és nagyon jól használható színsorozat. 1 Lásd Dr. J. R EINDL : Die schwarzen Flüsse Südamerikas; Münchener Geograph. Studien. XIII. Stück. München, 1903 * Id. h. p. 21.
