A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
18 A Balaton vizének saját színe. 17 Zala is kezd a fekete folyókhoz hasonlítani, s azonkívül a r alaton apadásával bőven szivárog le a berkek barnás vize. Ehhez járul még az is, hogy ilyenkor a plankton is szabadon fejlődhetik. Ez már magában is élénk zöldes szint mutat nagyobb tömegben, de meg szaporítja az organikus anyagok abszolút mennyiségét. A tó fenekéről mész és magnézia alig kerülhet a tóba, mert a tó fenekén levő iszap és homok mindkettőnek híjján van. A mint azonban hullámzani, áramlani kezd a tó vize, a vízben oldott calcium és magnézium sokkal bensőbb érintkezésbe kerülhet a humuszsavas részekkel; különösen pedig, ha az eső is megered, megáradnak a halmokról és az éjszaki part mész- és dolomit-kőzetekből álló hegyeiről jövő patakok, megzavarodik a Zala vize is, meg a berkek vize is, temérdek mész és magnézia kerül a tóba, a mi azonnal tönkreteszi a barnás, könnyen oldható, humuszsavas vegyületeket s a tó színe kékesebb lesz. A szél a planktont is kiveri hatalmas korrensek alakjában, a mit szépen lehet látni a csendes idő után kezdődő szelek alkalmával. Innen származhatik az, hogy a tó vize csendes, száraz időjáráskor zöldebb, mint szeles, esős időben. Itt van a helye megjegyeznem azt is, hogy a sikér vizű Kornyi-tónak, KővágóÖrs és Köveskálla között igen szép tiszta, barnás vize van, pedig a tó feneke erősen dolomitos werfeni palákból van. Úgy látszik tehát, hogy a dolomit magnéziumának nincs olyan erős redukáló hatása, mint a mésznek. Talán ez az oka annak, hogy ILOSVAY a Zala betorkolása előtt valamivel kevesebb calciumot, de valamivel több magnéziumot talált a Balaton felszíni vizében, mint a tó többi helyén merített próbákban. Annyi bizonyos, hogy a világos fűzöld színt az erős szelek, esőzések beálltával a felkavart iszap szürkés színe homályosítja el, az átlátszóság igen kicsiny lesz, majd a hullámzás elcsendesültével, az áramlások elpihenésével ismét leülepedik a felkavart iszap, s ilyenkor, erős szelek után, legszebb, legtisztább a tó vize s annak színe közel jár a FoREL-féle színskála V. színéhez. 1 Sajnos, ugyanezt a tanulmányt télen a jégbe vágott lékeken át nem lehetett folytatni, mert a lékbe tekintve, majdnem tökéletesen feketének, néha szinte barnásfeketének tűnik fel az ott csendesen himbáló víz. Ez a barnás árnyalat talán szintén az organikus testektől származik. Ilyenkor a jég alatt rendkívül kevés mozgása van a víznek ! 1900-ban azonban br. EÖTVÖS LORÁND graviméteres vizsgálatainak foganatosítása végett nagy, lécz-vázas, négyszögalaprajzú vászonsátrakat állítottunk fel a jégre és pedig padló nélkül. Az első ilyen fedett sátor felállítása után, a mikor a finom műszert kezdtük felszerelni s e végből a sátor ajtaját becsuktuk, hogy odabenn félhomály támadt, meglepetve csodáltam a jégnek azt a pompás smargdzöld színét, 1 Sokkal tetemesebb ez a színváltozás, hogysem a SpRiNG-féle kísérletekből származó magyarázatokra gondolhatnánk. Ő azt találta, hogy a konczentráczióhoz közel álló oldatok színe zöldes, akkor, a mikor kezd a vízből az oldott só kicsapódni. Alig hiszem, hogy éppen csendes, derült időjárással nagyobb volna bizonyos sók konczentrácziója, mint zavaros idők alkalmával. A nyugodt vízben keletkező konvekczió-áramok homályosító hatását ilyen csekély átlátszóság esetén szintén elhanyagolhatjuk. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 5. rész. n. szakasz. 2
