A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Bogdánfy Ödön: : A Balaton környékének csapadékviszonyai
10 A Balaton környékének csapadékviszonyai. 7. Az esős és száraz hónapok eloszlása a Balaton vidékén. NTS 3 t-i N-S 1H GO 3 'N u CO 'C co 3 .1 § 1 N CO bO Uc 3 z B <L> a „ 3 J2 •O IH 3 -Q B 3 > u 3 JD B 3 N CJ rt 3 s D. -c § 3 < N Cfl O 0 S3 3 Q — 58 -47 — 20 1 +14I + 3 + 12 -f 23 + 46 — 1 -j- 52 + 3 — 27 0 32 0-39 0-76 1-17 1-04 115 1-27 1-54 0-99 1-61 104 068 E kimutatás első számsora kivonás, második számsora osztás által keletkezett. Mindkét sor tisztán kimutatja, hogy a Balaton vidékén január, február, márczius, szeptember és deczember hónapok szárazak, míg április, május, június, július augusztus és október hónapok esó'sek; vagyis az eló'bbi hónapokban kevesebb esik, mint a mennyi az évi csapadékból egyenletes eloszlás esetén az illető hónapokra jutna, míg az utóbbiakban több esik. Azonkívül a számsorok mindenik tagja egymás között közvetlenül összehasonlítható és a hónapok esősebb vagy szárazabb volta pontosan megállapítható. így a 7-ik kimutatás szerint május és november esó'ssége egyenlő', pedig a 6-ik kimutatás szerint májusban az évi esőnek 88 per mille-je, novemberben csak 85 per mille-je esik; de május 31 és nov. 30 napos hónap lévén, a két különbség kiegyenlíti egymást. A csapadék időszakonkénti relativ (vagyis az egész évhez mért) eloszlására nézve a föntebbi fejtegetéseinkben csak Keszthely állomást vettük tekintetbe egyrészt azért, mert az észlelésadatok itt legnagyobb számúak és legmegbízhatóbbak, másrészt azért mert a Balaton vidéke aránylag oly kis terjedelmű s az eső járása rajta oly egyöntetű, hogy fölösleges lett volna más állomásokat is kombináczióba venni. De ha az eső időszakonkénti eloszlásának abszolút (nem az évi mennyiséghez mért) értékeit veszszük figyelembe, akkor ki kell terjeszkednünk nemcsak a Balatonvidék összes állomásaira, hanem a körülötte fekvő egyéb észlelő-helyekre is. Az ily irányú vizsgálódásokra legczélszerűbbek az izohiétikus térképek, melyekből egész sorozatot mellékeltünk ide. Ha az évet két, májustól októberig és novembertől áprilisig terjedő félévre osztjuk, akkor a Balaton vidékén a nyári félév jóval esősebb, mint a téli. Míg nyáron a Balatonvidék keleti részét a 300 mm.-es izohiéta fogja körül és délnyugati részét a 450-es izohiéta metszi s nyugaton 550 mm.-ig emelkedik a csapadék, addig télen a Balaton keleti része csak mintegy 200 mm., délnyugati része csak mintegy 300 mm. esőt kap. De nemcsak itt, hanem az ország legnagyobb részében is a nyári félév jóval dúsabb csapadékú, mint a téli. Kivételt egyedül a tengerpart környéke képez, hol, pl. Fuzsinén, nyáron átlag 1153 mm., télen átlag 1337 mm. esik. Évnegyedek szerint legszárazabb a Balaton vidékén a tél (deczember—február). Ez évszakban a medencze keleti szögletében 75 mm.-ig száll le a csapadék s nyugaton is csak mintegy 125 mm.-ig emelkedik. A télnél valamivel esősebb a tavasz (márczius—május). Tihany környékét ez évszakban a 125 mm.-es izohiéta fogja körül s a medencze nyugati részét a 200 mm.-es csapadékvonal szeli át.
