A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Bogdánfy Ödön: : A Balaton környékének csapadékviszonyai
A Balaton környékének csapadékviszonyai. 11 A nyár (június—augusztus) és ősz (szeptember—október) esó'ssége között nincs nagy különbség; mégis a nyár általában csapadékban dúsabbnak mondható. Mindkét évszakban a Balaton medenczéjének észak-keleti részét a 150 mm.-es izohiéta köríti. De míg őszszel a medencze nyugati részén csak mintegy 225 mm-re emelkedik a csapadék, addig nyáron 275 mm.-en felül emelkedik. A mi az egyes hónapok csapadékeloszlását illeti, úgy a következő általános megjegyzéseket teszszük: Január és február igen szegények a csapadékban, de mégis február hónap aránylag a legszárazabb. Januárban a medenczének csak igen kis része esik a 20 mm.-es izohiétán alul, míg februárban egész keleti és középrésze a tóval együtt; és míg januárban a nyugati medenczerész több, mint 30 mm. csapadékot kap, addig februárban nem éri el a 30 mm.-t. Márcziusban az előbbi hónaphoz képest általában növekedik a csapadék, még inkább áprilisban. Április, május, június és július igen esősek; a tó keleti felén e hónapokban 40—50 mm., nyugati felén 70—80 mm. a csapadék. Augusztus minden előző hónapnál esősebb; a csapadék szélsőségei a medenczében 50 mm. alatt és 90 fölött vannak. Szeptemberben némi visszaesés van a csapadék nagyságában; észak-keleten 40 mm. alatti, délnyugaton 70 mm. fölötti az átlag. Október az egész évben legesősebb; keleten a csapadék 60 mm, alatt, nyugaton 100 mm. körül van. Novemberben sokkal kevesebb, deczemberben még kevesebb a csapadék. Ez utóbbi hónapban a 40 mm.-es izohiéta majdnem az egész tavat körülfogja és a délnyugati részen a csapadék csak mintegy 50—60 mm.-ig emelkedik. A csapadék emez átlagos értékein kívül igen fontosak még a napi legnagyobb csapadékra és az eső gyakoriságára vonatkozó adatok. A legkisebb idő alatt lehulló legnagyobb csapadék a vizek járásának tanulmányozása tekintetében fontos, de a csapadékmérő állomások az eső kezdetét és végét s általában az eső sűrűségét vagy éppen nem, vagy csak hiányosan jegyzik föl, mert hiányzanak is hozzá a kellő készülékek. Pedig érdekes volna pl. megtudni, hogy a Balaton vízszine pusztán a felületére hulló esőtől egy bizonyos rövid idő alatt mennyit emelkedhetik. Csak a napi legnagyobb csapadékra vannak pontosabb följegyzések. A következő összeállításban adjuk a meteorologiai évkönyvek följegyzései szerint a Balaton vidékére hullott legnagyobb napi csapadékok kimutatását. 8. Kimutatás a Balaton vidékén hullott legnagyobb napi csapadékokról. Évek bjo o JJ S ' tajo aJ N Keszthely BalatonFüred Boglár Tihany Badacsony Siófok Kenese Almádi Évek mill i m é t e r 1871 34 1872 34 1873 47 — — — 1874 41 — — 1875 38 39 — — 1876 43 51 — ___ 1877 34 30 — — 2
