A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai
74 A hőmérséklet. 74 A Balatonnak az egész év folyamán tartó enyhítő hatását láttuk a hőmérséklet napi meneténél, napi ingadozásánál, a közepes extrémáknál és épen föntebb a változékonyságnál, lássuk most: vájjon a hőmérsékletnek pentádokban föltüntetett évi menetén is meg fog-e látszani ezen hatás. A pentádok beosztásában a Központi Metorologiai Intézet Evkönyveit követtem, mely szerint az egész év tényleg öt napból álló pentádra van osztva (csak február utolsó pentádjára esik minden negyedik évben 6 nap). Ezen beosztás szerint természetesen nem maradunk minden esetben szorosan a hónapok határain belül, annyira nem, hogy némelykor két, három, sőt négy nap is átesik a következő hónap neve alá, mindamellett helyesebbnek tartom ezt az eljárást, mint a melyet «Pannonhalma Éghajlata» czímű munkámban követtem és pedig azért, mert itt arról van szó, hogy a hőmérséklet menetét egész évben egyenlő egységben mutassuk be, nem pedig a hőmérséklet egyes havi emelkedéséről vagy eséséről. Az évet a többi eddigi táblázattól eltérőleg januárral kezdem, mint olyan hónappal, melybe a hőmérséklet minimuma esik. Mielőtt a fentebbi táblázat magyarázatába kezdenénk, tudnunk kell előbb, hogy hol és miként kell keresnünk a Balatonnak a hatását. A pentádokat átlagos napi közepekben közöltem, a hol a Balatonnak épen legnagyobb t. i. az egyes feljegyző órákban gyakorolt hatásai ellentétes voltuknál fogva kiegyenlítődnek, eltompulnak. Mindamellett a változékonyság tárgyalása arról győzött meg bennünket, hogy kisebb egységekben az átlagos napi közepeken is meglátszik a hatás. A változékonyságnál egy-egy napi, itt öt napi egységekről van szó. Ha tehát a hőmérséklet valami ok miatt évi menetében több napon át visszasülyed vagy felemelkedik, azt a hatást a Balaton nem fogja megszüntethetni olyképen, hogy visszaesés vagy újból emelkedés egyátalán ne legyen, csak enyhíteni fogja a visszaesés rohamosságát. Már most hogyan fog az ilynemű hatás föltűnni a pentádok évi menetén? Ha a hőmérsékleti változások évről évre ugyanazon napokhoz volnának kötve, akkor a közepes pentádokban is erősen fel kellene tünniök; de más állomással összevetve így is fel kell tűnnie a hatásnak, különösen akkor, ha az illető összehasonlítandó helyeken általában egynemű változások egyenlő időben következnek be. Keszthely és Pécs ezen szempontból mindenesetre összehasonlíthatók, mert a nagyobb, huzamosabb változások bizonyára és — mint látni fogjuk — tényleg egy időben következnek be és egyenlő időtartamúak. Ilyen nagy visszaesés például a nálunk országszerte megtalálható júniusi visszaesése a hőmérsékletnek, mely úgy Keszthelyen, mint Pécsett fellelhető olyképen, hogy június harmadik pentádjától kezdve esik a hőmérséklet annyira, hogy csak június utolsó pentádjában éri el azt a hőmérsékleti fokot, melyen már június második pentádjában volt. Egyébként pedig a hőmérséklet minimumától maximumáig való emelkedésében vagy innét újból a minimumumíg való sülyedésében akárhány olyan visszaesést, vagy a másik folyamatban emelkedést találunk Pécsett, a midőn ennek nyoma Keszthelyen nincs, vagy megfordítva Keszthelyen akkor, a midőn Pécsett nem akadunk nyomára. Ily változások az év folyamában több helyen találhatók, ele nem terjednek tovább, mint egy pentádra és tényleges bizonyítékai annak, hogy azon általános befolyású nagyobb hatásokon kívül, melyek egy időben majd egész Magyarországon magukkal hozzák következményeiket, többször működnek közre külön-külön kisebb területre szorítkozó okok.
