A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai
A hőmérséklet. 75 Pécsett a hőmérséklet minimuma január második pentádjára esik, de még a harmadik pentádban is közel jár hozzá az időjárás. Keszthelyen a minimum egy pentáddal később következik be, de ez csak Ol fokkal alacsonyabb az előző pentád hőmérsékleténél. A negyedik pentádban még melegebb Keszthely mint Pécs; de az ötödik pentádtól kezdve egész február negyedik pentádjáig — leszámítva Pécsett egy visszaesést, a midőn Keszthelyen épen emelkedés tapasztalható — alacsonyabb a hőmérséklet Keszthelyen, 'mint Pécsett. Ez az öt pentád az, melyben legtöbbször szokott a Balaton jege rohamosabban olvadni és innét Keszthelyen az alacsonyabb hőmérséklet. Tehát míg az átlagos havi közepeken nem látszott meg az olvadás okozta lehűlés, addig a pentádokban megtalálható. Február negyedik pentádjától kezdve egész márczius harmadik pentádjáig ismét Keszthely melegebb. Itt kezdődik a hőmérsékletnek tavaszi játéka, a mely abban nyilatkozik meg, hogy majd emelkedik, majd sülyed és a mely tart egész május harmadik pentádjáig, a honnét egy egész június második pentádjáig tartó folytonos emelkedésre — mint láttuk — négy pentádon át esés következik. A hőmérséklet visszaesése a híressé lett május harmadik pentádjában nem található meg; de megvan Pécsett május második pentádjában és nyilvánul Keszthelyen abban, hogy a harmadik pentád hőmérséklete egyenlő a másodikkal. A maximum mindkét helyen július negyedik pentádjára esik. Innét a hőmérséklet lassú visszaesése kezdődik több esetben való újra emelkedéssel és egymáshoz viszonyítva egész szeptember utolsó pentádjáig legtöbbször ugyan Keszthelyen, de egy-két esetben mégis Pécsett nagyobb a hőmérséklet. Szeptember utolsó pentádjától egész október negyedik pentádjáig nagyobb a hőmérséklet Pécsett, míg innét egész deczember negyedik pentádjáig Keszthelyen. Ez itt a Balatonnak az őszi hatása, hogy a gyorsabban lehűlő szárazfölddel szemben jobban megtartván a felvett meleget, felmelegíti a vidéket is. Deczember ötödik pentádjában mindkét helyen emelkedik a hőmérséklet és csak a hatodikban sülyed így átlagos középben 0° alá. Innét a januári minimumig Pécsett egy visszaeséssel január első pentádjában, Keszthelyen a visszaesésnek nyomával fogy a hőmérséklet. Ez a képe pentádokban a hőmérséklet évi menetének, mely ily kisebb egységben még nem ád szabályosan haladó, azaz a maximumig folyton emelkedő, a minimumig folyton sülyedő menetet, hanem inkább visszatükrözi az időjárásnak tényleges és napról-napra még szeszélyesebb játékát. A két állomás összehasonlítása kétségtelenül kimutatta, hogy ilyszerű kisebb egységekben az olvadás okozta lehűlés és a késő őszi felmelegítés még az átlagos napi közepeken is meglátszik. Ha évről-évre tanulmányozzuk a hőmérséklet menetét, a melyre a pentádok kiszámításánál oly jó alkalom kínálkozik, minden egyes évben meggyőződhetünk arról a tényről, hogy a Balaton hatása megakadályozza a -(- hőmérsékletből hirtelen a ba való átmenetelt és megfordítva, a mi különben már magában véve is elég világos tény akkora vízterület mellett. A pentádok közlésénél, bár egyes esetek kedvéért több állomás pentádjait is kiszámítottam, azért szorítkoztam csak eme két állomásra, mert, ha valahol, a kisebb egységekben való közepek kiszámításánál, illetve összehasonlításánál áll az a szabály, hogy lehetőleg csak egyenlő időből vett vagy legalább egyenlő időre redukált adatokat vagyis közepeket hasonlítsuk össze. Ezen két állomásról pedig 20 éven át tartó és folytonos feljegyzések voltak kezemnél ugyanazon évekből. Különben is arra a czélra, hogy a Balatonnak itt is megnyilatkozó hatását föltüntethessem, elegendő volt e két állomás összehasonlítása és a kép, melyet ezen 10*
