A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
98 A Balaton hi drogra fiá ja. amiatt, hogy a félmedencze feneke egészen síkság s itt a lefutó vizek szétszaladnak a réteken. Ez a kis síkság is, meg a szigligeti nagy síkság is tökéletes síkság, tehát elegyengetéssel keletkezett. Az eredeti szint tehát mélyebben volt s valószínűleg a mi tavi szintünknek felel meg. Ez van itt betemetve alluviummal. Erről a Tapolczapatak leírásakor még szó lesz. Mielőtt még elhagynók az Egervíz völgyét, még néhány szóra vissza kell térnünk az elhagyott bazaltleplekre. A Kabhegy bazaltja valószínűleg a dolomithátság vízválasztóján törhetett ki, mert körülbelül egyforma messze ömlött le a láva délkeletre és északnyugatra. A felszín meglehetős egyenetlen lehetett, ezért nem olyan nagyon szabályos a kúp, mint az messziről, különösen délről látszik. Mindazáltal az árkok radiálisán futnak le róla, de persze a legerősebbek délkeletre és északnyugatra, így az egész bazaltlepelnek körülbelül fele a Balatonba, a másik fele a Kis-Alföldre futó Torna-patakba adja le a vizet. A lepel tetején álló, 601 m magasra emelkedő, nagyon szabályos zárókúpról azonban a víz legnagyobb része a Balatonba fut, a kúp 44. ábra. Öreghegyi tó a Feketehegy tetején. palástjának mintegy : 5/A része tartozik ide. Az Alföld felé futó víz egy része eltűnik a mészkövek dolináiban. Ilyen a Macskalyuk nevű dolina, eoczén, nummulites-mészkőben (41. ábra). Még a Kabhegynél is egyszerűbb lepel a Dabasi Erdő az Agártető csúcsával (42. ábra), de ez féloldalas, mert a dolomit belső lejtőjére ömlött, sőt részben a pannóniai rétegeket is takarja. Egyszerűbb alakjánál fogva lefutó radiális árkai sokkal szabályosabbak, mint a Kabhegyé. Legnagyobb az, amelyik keletre tart s belenyílik a Vese-folyó völgyébe. Ez tehát konzekvens vízfolyás, míg a Vese-folyóé szubszekvens, mert az Eger bevágódásával együtt mélyedt. Rendkívül érdekes a hegy nyugati oldalán a bazalt- és a dolomit-terület reliefjének óriási ellentéte. Ezt különösen az 1: 25,000-es mértékű térkép szemlélteti jól, de a 42. ábra is elég hű képet ad róla, mert mindenkinek feltünhetik a dolomit-térszín aprólékos összevagdaltsága, szemben a bazalt egyszerű vonalaival. Azonnal kiviláglik ebből, hogy a dolomit sokkal könnyebben pusztul, mint a bazalt. Nem áll ez talán minden dolomitra, hanem erre a poros, könnyen murvává széthulló dolomitra igenis teljesen ráillik. Ezért a dolomit itt a bazalt védelme alatt maradt meg ilyen magasan, különben lényegesen jobban denudálódott volna. Az is
