A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

A Balaton i

iidrografiája. 99 igaz, hogy a lávaömlés elhelyezkedésén látszik, hogy a betakart dolomit-felszín nem volt mindenütt ilyen magas, mint éppen itt nyugaton, Sáskától északra. Sáskától keletre pl. a bazalt sokkal alacsonyabb szinten fekvő dolomitot fedett el. A Monostori (Morosztónyi) erdő bazalt-takaróján éppen olyan lefolyástalan mélyedések vannak, mint amilyeneket az öcsi bazalt-tetőről említettem. Legmegkapóbbak ezek a takaró déli nyúlványán, a kállai medenczéből fellegvárszerűen kiemelkedő Fekete-hegyen. Semmi kétség aziránt, hogy ezek a lefolyástalan mélyedések dolinák. A bazalt repedéseiben elfutó víz a pannóniai homokban szivárgott el a takaró alatt s a homokból egy csomó anyagot oldással elszállított. Az elszállított anyag helyén a bazalt-takaró behorpadt. Akkor aztán eltömődik a víznyelő nyílás és a gödörben megáll az esővíz (43. és 44. ábra). Tökéletesen ilyen a Kalamis-tó 1 a kapolcsi völgv felett (45. ábra). A bazaltplató szép erdejében nagyon kedves látvány egy egy ilyen elrejtett, csendes vizű kis tó, különösen őszszel, amikor jól tele vannak s a lombjafosztott fák körvonalai tükröznek bennük. Mivel a Fekete-hegy lefolyástalan mélyedései, meg a Kalamis-tó mélyedése éppen vízválasztón van a kállai medencze, meg az Egervíz közt s mivel nem tudhatni, hogy az ott eltűnt víz melyik vízterületet gazdagítja, azért ki kellett őket mindkét vízterületből hagynom s külön kellett megadnom a területüket. 1 Bizonyára a konyhalatinság idején kapta a nevét a partját ellepő gyér nádasról.