A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

veszi fel, aztán elhagyja a márga-területet s r a keményebb triasz-rétegek közé jut. Ezért | völgye szűk, még az országút sem használja fel, hanem ha Örvényesről Pécselyre akarunk jutni, akkor Aszófőig ki kell kerülnünk s ott egy meridionális törés és eltolás mentén tá­madt depressziót használ fel az út a meden­czébe való jutásra. Az abráziós partszegély itt nagyon keskeny és rendetlen, azért a patak­nak az az alsó, az abráziós platóba vágódott részlete, amely az előbbi patakoknak olyan jókora hosszú völgydarabja volt, itt nagyon rövid Egy kanyarulattal átszeli a völgy és _ Örvényesnél nagy esésben fut le a Balatonba. Érdekes a patak nagy esése itt, szemben a medenczében levő kis esésekhez képest. § 2'2. Hidrográfiai szempontból kellett itt egy nagy területet összefoglalnom, mert nincs rajta egyetlen állandó vízfolyás sem. A part mentén Örvényestől Ságh pusztáig, ahol a Cserkút patak torkolik, hiába keresünk állandó patakmedret! Csupa száraz, köves aszón me­gyünk keresztül. A terület azonban két fő részből áll. Az egyik rész az Örvényes és Akaii között levő lejtőség, a másik a dörgi­csei völgy. ir. 5 A lejtőségen száraz aszók rovátkolják a kettős lépcsőfokot: az abráziós szint peremét és a szertebomló tridentinus-peremet. Csak két nagyobb völgy fejlődött ki. Az egyik a Kis-Les-hegy mögött levő lösz-medenczéből hozza az időszakos vizeket, a másik a Nagy­^ Les-hegy és Imer-hegy közt levő merev, egy­szerű tektonikus hasadásban levő völgy barázda. Ez a Becsery-puszta felől hozza le időszakon­kint a vizet. A parton futó országútról nézve olyan tekintélyesnek látszik ez a bevágódás és mégsem hoz állandóan vizet, sőt még ö tavaszi hóolvadás alkalmával is csak igen kevesec találtam benne. Pedig ennek még régi deltaképződménye is van, vagy ha he­lyesebben distingválunk, törmelékkúpja köz­vetlen a tóba nyúlik s aztán ebből kimosott turzások nyúlnak el tőle jobbra, balra. A lejtő száraz voltát mi sem jellemzi jobban, mint hogy a falvak, Udvari és Akaii kénytelenek voltak egészen a tópartra tele­29. ábra. A Pécselyi medencze a Hideghegyről.

Next

/
Thumbnails
Contents