A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
VI. FEJEZET. Aszófőtől Badacsonyig. A parttal párhuzamosan sorakozó nagy medenczék csoportja ez a darab. A pécselyi, szentantalfai és köveskállai medenczék sorakoznak itt egymás után. Ezért a hidrografia már nem olyan egyszerű, mint amilyen Aszóföig volt. 21. vízterületünk a Pécsely (örvényesi) patak vízterülete. Lényegesen bővebbvizű patak ez az eddigieknél, de nagyobb is a vízterület. Az eddig leírt vízterületekkel szemben a főkülönbség abban áll, hogy itt a felsőtriasz-márgákat nem fedi a dolomit, mint eddig. Ezért a patakok sokkal hosszabb darabon futnak márgahalmok közt, mint az előbbiek. A dolomit-takaró hiányának mindenesetre tektonikus oka van, de ezzel a kérdéssel foglalkozni nem a mi feladatunk. Itt csak azt a kérdést vethetjük föl, hogy a pécselyi medencze okvetetlenül tektonikus sűlyedés-e. vagy nem elegendő-e keletkezésének magyarázatára az a feltevés, hogy a dolomit-takaró hiánya miatt itt sokkal erősebb a denudáczió. A denudáczió igen nagy mértékére enged következtetni az a tény, hogy a medenczében minden domb valami keményebb mészkőpad körül, mint váz körül emelkedik ki a medenczéből. Az ilyen helyzet azonnal azt a gyanút kelti, hogy denudáczió alakította ki a térszínt. Ennek a felfogásának adott kifejezést LÓCZY is. (Id. m. 154. 1.) A medencze képét az északnyugatról határoló Hideghegyről tekintve a 29. ábra mutatja. Balról jól lehet látni a veszprémi platót s annak felmagasodó tridentinus-peremét a Csákányhegy-Tamáshegy-vonalakon. A kép közepén Pécsely falu látszik s mögötte azok a rögök, amelyeken a tridentinus-perem összetöredezett folytatását találtuk meg- Jobbra a medenczét nyugatról bezáró vászolyi rögök látszanak. A háttérben Tihany, a Balaton és a somogyi partok tűnnek fel. Az előtérben a keményebb fődolomitból álló vázsonyi platóperemre felhúzódó szőllők és gyümölcsösök fái, pinczéi láthatók. Alig lehet valahol típusosabb denudácziós tájképet látni, mint ez. A kőzetek keménységének nevezetes jelentősége itt tűnik ki legjobban. A medenczének három lefolyása van: a Dobogó Kisszőllős felől, a Vokány vagy aszófői patak és a pécselyi patak. Az utóbbinak két fő ága van: az egyik Nagypécsely felől, a másik Vászoly felől jön. Az összefoglaló medenczének három kis részletmedenczéjét csapolják le. A vászolyi medencze vize, a Szénégető malomnál csínos kis szorulattal jut át a pécselyi kettős kis medencze alsó részébe, ahol egyesül a Pécsely-patakkal. Ezen a helyen alul a folyó még a kispécsely-pusztai medencze vizét