A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
66 A Balaton hid 10 g ra fiája. bővebbvizű Malomvíz-patakkal egyesült. Ennek oldalain klasszikus feltárásban bukkannak elő a közép-triasz-rétegek. Temérdek forrás van a völgyben. A Szt.-Kereszthegy alatt veszi fel a folyócska a Királykút forrásainak gyengébb vizét. Ezek a források az Atya-hegy és a Káposzta-tető közt vannak, a felső-triasz márga és dolomit érintkezése helyén, tehát ugyanolyan helyen, mint a Koloska-források meg a Nosztori források és a Balatonfüredi Siske. A dolomit felül, a márga alul rendesen közbefogják a sándorhegyi mészkövet s ebből fakadnak a források. A márgába beékelt mészkőrétegekből szintén forrás szokott előbukkanni ott, ahol a völgy keresztben átmetszi a mészkőréteget. A források nagy száma a völgyben, okozza a patak állandó, bő vizét, mert ezek végigkísérik a mészkőveket, egész a megyehegyi dolomitig. A Szt.-Kereszthegyen alul szép \ / tálalakú völgyben folyik a patak, Lovasnál kiér az abráziós felszínre, de kikerüli Sugatag kemény köveit, sőt egy malom miatt 1 átvágták a Szerdahely nevű keményebb halom nyakát is, hogy nagyobb esést kapjanak s a folyócskát eredeti völgyéből kitérítették a paloznaki régi öbölbe, amelyet az alluvium feltöltött. Emiatt ma a folyó régi, elhagyott völgyét, Szerdahely lejtőjével együtt még az előbbi hidrográfiai területhez kellett csatolnunk. 10. A paloznaki csekély vizű árok vizei a Tódi-mezőről erednek. Igazi vízgyűjtőhely ez az érdekes kis depresszió. Inkább a Királykúthoz adná le vizét, ha nem futna át a mező északi szélén egy kemény, dolomitos pad, amely vízválasztóul szolgál. A mező maga a márgában keletkezett, talán kissé karsztos sülyedés, de valószínűleg a denudáczió okozta a mélyedés legnagyobb részét. Innen alig van lefolyás a paloznaki árok felé, vizenyős a kis lapos. Aztán normális völgy következik, amely Paloznak falu mellett elhaladva, a Nagyrét nevű vizenyős laposon, igazi tavi szinten elvész. 11. Utána következik nyugatra a nagy Nosztori-völgy. Ez megint messze északról gyűjti vizeit, a faészi Hegyesgyür, Gyürhegy és Somhegy déli lejtőiről, tehát a tridentinus-mész monádnokkjairól. Az innen induló árkok a faészi alsó erdőn keresztül a Csákány-hegynek tartanak s ott a Nosztori-pusztánál egyesülnek. Megint a márgában van az egyesülés, ahol mindkét oldalról szubszekvens oldalvölgyek torkolnak bele; a keletit használja fel a veszprémi országút a platóról való leszállásra. Ezen alul a völgy szűk és mély, mindkét oldalon magasak a tridentinusmészkővel védelmezett perem-hegyek. Csopak falunál ér ki a patak az abráziós szintre, amelyen a pleisztoczénkori vízfolyás tekintélyes törmelékkűpot hagyott hátra, de most mélyen belevágódott, aztán nekimegy a Sóstó-dombnak, a tavi abrázióból megmaradt magasabb szintnek. Ez elől kitér s Horogvölgy nevű völgye délnyugatra fordul, egy hasadéktól vezéreltetve, amelyet savanyúvíz-források jelölnek meg a Sóstódomb északi tövében, hogy a Kerekedi öbölbe torkoljék. Oldalt marad tőle az úgynevezett Sóstó. Ez sekély, kerek kis időszakos tó, az abráziós felszín megmaradt részei kerítik. Eredete homályos. Dolina nem lehet, mert erre a közét nem alkalmas. Inkább olyan denudácziós karéj lehet, amelynek lefolyását északon a Nosztori-patak régi törmeléke záita el. 2 Mindenesetre érdekes kis medencze, azért fényképen mutatjuk be. 1 Talán már a rómaiak. 2 A Sóstó-dombot északról a Savanyúvíz hasadéka határolja a vereshomokkő felemelkedésével; déli Balatonmelléki emelkedésén pedig 1916-ban édesvízi termális mészkővet ismertem fel tömegesen a Balaton vizszélen is. LÓCZY.
