A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Bal u tó n hidrografíája. 65 5. Innen nyugatra következik a csekélyvizű Almádii-patak. Ennek vízgyűjtője nyúlik legközelebb Veszprémhez, hisz a város déli végétől valami 2 1/ 2 km távolságban van a vízválasztó. Itt fenn egy darab lefolyástalan kis mélyedés is van a vízterületen, Megyes-pusztától északra: a Kaszavölgy. De mivel a löszben itt elszivárgó víz okvetetlen az Almádii-patakkal vagy a Lovasi patakkal jut a Balatonba, nem vettem külön területnek. Itt fenn a 270—300 m magas platón a jelentéktelen hajlatokban alig lehet észrevenni a vízfolyás irányát. De aztán az almádii Öreghegy mögött mélyen bevágódik a völgy vörös homokkőbe. Ez az almádii nyaralók kedves kirándulóhelye, a Remetevölgy. Egyszersmind kelet-északkeletre kanyarodik. Kétségtelen, hogy a Malom-völgy meg a Remete-völgy irányában tektonikus vonalat kell keresnünk, két latitudinális irányú vetődést, amelyek a völgyek helyét eredetileg kijelölték, de aztán ezekről a vetődésekről a folyóvölgy későbbi fejlődése közben lecsúszik, amint ezt a kérdést később tisztázni fogjuk. A Remete-patak kis öblöt töltött fel a tóparton, ez az a vizenyős rét, amelyet a fürdőtelep A, alakban körülvesz. A feltöltés nem vastag, mert a fúrások alatta, kis mélységben a permi vöröshomokkövet elérték. 6. A következő hidrográfiai terület az almádii Öreghegy, Felsőhegy, Cserelak és Alsó-hegy permikori vörös homokkőből és ópaleozooszkori kvarcz-fillites agyagpalából álló hegycsomónak karéjos lejtősége a tó felé. Ezen önálló patak nem fejlődött ki, csak apróbb vízmosások barázdálják az egyhangú lejtőket. Az Almádimajor van az amfiteátrum szívében. Kicsiny kis horpadás is van a Cserelak keleti lejtőjén, amelyet sekély pocsolya, a Kőcsi-tó foglal el. Itt ugyanis két töréssel határolva az agyagpala van becsíptetve a homokkő közé s ez, mint könyebben pusztuló anyag, sekély mélyedés alakjában kimállott és a vizet át nem bocsátó altalajon a tavacska vize összegyűlt. Egy másik tócsás hely ebben a száraz környezetben az almádi Öreghegy tetején van. Ott meg a boltozatos fekvésű fillit és homokkő tengelyében került felszínre, valószínűleg egy haránt töréssel, a fillit, amely az Öreghegy tetején az ottani szőllőket bő vízzel látja el. 7. Az alsó-örsi patak a Felsőhegy és Cserelak NW oldalán szedi össze vizeit, északi vízválasztója az Ürgehegy, a Remete-völgytől választja el. A patak vízgyűjtője tehát nem nyúlik fel a veszprémi platóra. Felső-Örs falu keleti feléről ebbe a völgybe, nyugati feléről a nagy lovasi-völgybe folyik le a víz. — Kétségtelen, hogy Felsőörstől keletre, az alsóörsi patak felső völgyszakaszán át a Remete-völgybe s azon keresztül Vörösberény falu felé húzott vonal egy régi, hosszanti völgy helyét jelöli ki. Ez a vörös homokkő és a werfeni palák érintkező helyén lehetett s most két olyan patak csapolja le, amelyek mindegyikének helyét egy-egy meridionális vetődés szabta meg. Áz alsó-örsi patakon határozottan látni, hogy felső völgye eredetileg latitudinális, alsó völgye meridionális. Az alsó szakasz vonalának tektonikus jelentőségét egy pillantás a geológiai térképre azonnal elárulja. 8. A következő hidrográfiai terület a Sugatag. Ez nem más, mint a pannóniai beltengertől abradált ó-paleozooszkori agyagpalának gyengehajlású lejtője, amelyen a keresztültört kvarczporfir-intruziók meglehetősen ellentálltak a denudácziónak s ezért itt jelentősebb vízfolyás nem keletkezett. Utána következik 9. ennek a rendszernek legnagyobb patakja, a lovasi Királykút-patak. Ez messze benn ered a veszprémi platón. Faész- és Balácza-puszta tájáról indulnak ki első aszó völgyei. A Köveskúti pusztánál jönnek ezek először össze kis normális völgyet formálva, de csak Felsőörs falu alatt kezd festőies lenni a völgy, amikor a A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. II. rész. 5
