A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
64 A Balaton hid 10 gra fiája. Nemsokára a felsőtriász márgái közé jut, amelyek lazák, puhák, tehát a denudácziónak nem nagyon állnak ellent. Ezért itt a völgy kifejlődik, rövid szubszekvens oldalvölgyek torkolnak bele, a halmok lejtői lankásak. A márga rétegei közt néhány kemény, vastagpados mészkő-réteg van. Ezek kimaradnak a denudáczióból s az erdős halmok közt jól felismerhető meredeken álló rétegeik taréja. A perem legmagasabb része rendesen a tridentinus-mészkő mentén van, mert ez a tűzköves csomókkal telt, kemény mészkő igen erősen ellenáll a pusztulásnak. A vámosi halmok is ennek a tridentinus-mészkőnek köszönhetik létüket. Aszófőtől egész Felsőörsig végig ez a mész van a peremen, aztán megint újra kezdődik Vörösberény fölött a Megyei-hegyen s átmegy a Nyerges-hegy meredek déli peremére. De Felsőörs és Vörösberény közt, ahol a permi vörös homokkő nagy darabon előbukkanik s a közép-triász rétegei két NNW— SSE irányú vetődés közt hátratolódtak Veszprém felé, ott a patakoknak ez a rendes futása jól megzavarodik s a patakhálózat bonyolult. Ezen a részen a következő hidrográfiai részeket különítettük el. 1. A Fűzfői árok igen csekélyvizű kis patakocska. Egyrészt a Papvásári szőllőkből, a pontusi rétegekről kap vizet, másrészt a Nyergesdiegy oldaláról, sziklák közül. Itt néhány csekély kis fakadék bukkanik elő a werfeni palák fölött. Két főárok egyesülésénél van a régi Fűzfői csárda, most major. Az egyik a két terület érintkező vonalának vápáján fut végig, a másik egy meridíonális vetődés mentén jön le, amely miatt a kagylós-mész rétegei kissé északra tolódtak. Ennek az ároknak kis sűlyedése van, ebben áll a vadászház. Ez alatt a werfeni palákat szakadékos kis árokkal szeli keresztül völgyecskéje A két árok saját alluviumán egyesül, mert ketten együtt a Balaton legészakibb zugát sietnek feltölteni. 2. A fűzfői patak vízterületétől nyugatra a vörösberényi völgyig egyenletes lejtő dől a tóra, amelyen csak egy mélyebb bevágódás van, de ez a literi hasadékból indul, ahol a kis Romkút-forrás táplálja s keresztülvágja az egész triászsorozatot. Tóig leérő, nagy, pleisztoczén törmelékkúpját is átvágta s ma alluviumát egyesíti a fűzfői patakokéval. Nem jelentős árok, rendesen nem jut le rajta víz a tóba. Innen délnyugatra az Öreghegy szőllős lejtőjén nincs fiatal bevágódás. 3. Annál tekinté'yesebb a vörösberényi patak bevágódása, körülbelül megint éppen egy nevezetes meridíonális vetődés-vonalon. 1 A völgybevágodástól délnyugatra nagy szélességben tűnik elő a permi vörös homokkő meg még régibb kvarcz-fillites agyagpala. A völgy egyik felső ágát, amely délnyugatról jön, festői mészkősziklák lábától, Malomvölgynek nevezik. De vízvidéke messze északra terjed, tartalmazza Szt.-Király-Szabadja egész környékét. Szt.-Király-Szabadja falutól északnyugatra a patak vízválasztója a messze hátul újra előbukkanó tridentinus-mészkőhalmokon van, egyébként völgyei itt sekélyek, jelentéktelenek s csak a Malomvölgyben, meg a Várhegy alatt kezd a völgy mély és szűk lenni, itt-ott előbukkanó sziklákkal. Vörösberény falunál kitágul a völgy, régi törmelékkúpját nagyon elpusztította, belevágódott és most mintegy xf km széles alluviális lapálylyal növelte meg a szárazföldet. 4. A törmellékkúp délnyugati szárnya egy kis darab külön hidrográfiai terület, mert ez önálló lejtőséggel egyenesen a Balatonba szolgáltatja le a vizet. Ezen, mint terraszon van az almádii nyaralótelep egyik része. A törmelékkúp kavicsa alatt persze a pannóniai homok és még alább az abradált vörös homokkő fekszik. 1 Rövidség okáért általában meridionálisnak nevezem az itt NNW—SSE irányú törésvonalakat.
