A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

'46 .4 Balaton hidrografíája. része a radiális irányú, nagyjában N-S irányú töréseket hozta létre, amelyekkel még sok dolgunk lesz. A másik része a WSW-ENE irányt követte s ezek egyike a Balaton, másik a Koppány, a harmadik a Kapós stb. völgyének irányát jelezte előre. A Balaton helyén volt sűlyedés elég jelentékeny lehetett, amint az a zalai gerinczek megsűlyedésének mértékéből következtethető. Becslés szerint legalább 40—50 m-t tehetett ki. Ez is elenyésző csekélység a terület nagyságához képest, hisz a megsűlyedt zóna szélessége eredetileg legalább 4—5 km lehetett, úgy értve a dolgot, hogy valószínűleg egy Tihany déli részén átmenő vonal mentén volt a legerősebb s észak felé fokozatosan kevesebb és kevesebb a sűlyedés. Ezt csak per analogiam mondhatom, a Kapós, Koppány és Kis-Koppány-völgyek asszimetrikus voltából s a zalai halmokon látszó balatoni megsüllyedés némi jeleiből következtetve. 1. Fenékszint (feltöltött tektonikus árok); 2. Balatontól elegyengetett abráziós és a Kis-Balatonban feltöltött szint; 3. Dellácziós szint, tökéletlen sikság; 4. Pannóniai tengeri abráziós szint; 5. Pannóniai töltelék felszíne (a badacsonyi lávalepény alsó szintje); 6. Prepannóniai tökéletlen sikság szintje (tönkfelület). Ezt kísérte és követte az általános sivatagi denudáczió, amely a mai dellácziós szinteket hozta létre, de a mélyedést is hatalmasan kidolgozta, még jobban, mint a meg nem sűlyedt felszint. Valóságos szélbarázdája lett az akkor száraz, főn jellegű nyugati szélnek, meg a még erősebb főn jellegű észak-nyugati szélnek, amely itt zuhant le a felvidékről, úgy mint ma. Miként ezt a geológiai leírás is az 515. oldalon hangoztatta. Ezt a sekély, alig 20 m mély és 4 - 9 km széles mélyedést foglalta el utána lefolyástalan tóvíz, s kidolgozta a déli parti talapzat meredek peremét. Nem hiszem, hogy keresztgátak medenczékre osztották volna a tó eredeti mélyedését, mint LÓCZY LAJOS írja a tó geológiai leírásában, sőt még a 274. ábrában 1 térképen is bemutatja. Ebben az esetben lehetetlen volna a déli part talapzatának átfutó, meredek lejtőjét megérteni. A hivatkozott ábrán a vízszintes vonalkázással kitüntetett „kezdő depressziók" két különböző szintet foglalnak magukba. Az első szint a fenékszint, ami feltöltéssel elegyengetett szint, a másik a parti szint, amely fölötte mintegy 1 LÓCZY LAJOS : A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. Bal. Tud. Tan, Eredményei, I. k. I. r. I. szakasz. 514. oldal.