A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Balaton hidrografiäja. 43 alig volna előállítható. Ha a modellt 7 m hosszúnak vennők is, akkor is a mélységet csak 0'3 mm jelezné. Ezt nem szabad felednünk, amikor a tó eredetéről gondolkozunk. Rendkívül sekély mélység ez, amely nagyon egyenletesen oszlik el a tó területén. Ha a tavat kiszárítanók, a feneke teljes síkságnak tűnnék fel s ha ezt a kiszáradt tófeneket csak mező foglalná el fák nélkül, aztán az egészet betakarná télen a hó, alig volna észrevehető külömbség a tájképben. A szigligeti rétség, vagy a Nagy-Berek mutatja ezt a képet, amit a tó kiszárítása után nyernénk. És ebben a sekély mederben is vannak érdekes tünemények. Mindenekelőtt észrevesszük, hogy a tó öt külön medenczére bomlik. Az első medencze (nyugatról keletre) a Keszthelyi öböl. Ennek ugyan alig van külön mélyedése, csak a három méteres fenékszintvonala záródik be kicsi területen, de azért ktilön-mcdencze jellege a partok alakján is feltűnik. A második, sokkal nagyobb medencze a Szigligeti öböl és a Nagy-Berek közt van. Ebben a 3'80 m es fenékszintvonal nagy területen bezáródik s 3"90 m-es mélységeket vesz körül. Körülbelül Fonyód és Badacsony közt van a medencze keleti széle, az az alig kiemelkedő fenék-hátság, amely elválasztja a harmadik medenczétől, amely innen egész Tihanyig 18. ábra. A deli part típusa. tart. A Boglár és Révfülöp közt meghúzható vonal ugyan a part-alakzatban medenczét látszik feltüntetni, de ez a medencze a fenék domborzatában nem mutatkozik. Annál jobban kiemelkedik a Bogláron túl Tihanyig terjedő rész medencze-jellege, ahol a négy méteres fenékszint-vonal tekintélyes területet kerít körül. Ebben a medenczében a legnagyobb mélységek 4'25 m körül vannak. A következő külön medencze a legkisebb, de legérdekesebb. Ez a Tihany és Szántód közt levő szorulatban van. Erről külön kell szólnunk. Az ötödik medencze végül a keleti Balaton-medencze Tihany és Kenese közt. Ebben is a négy méteres fenékszint-vonal jó nagy darabot kerít körül. Ebben a medenczében vannak a legnagyobb normális mélységek (a Tihany és Szántód közt fekvő „kút" nem normális mélység). Itt a fenék 4'80 m-re mélyed a felszín alá, körülbelül éppen Siófok előtt, a parttól mintegy 1800 m távolságra. A főmedenczéknek az alakja egy sajátságos dologban megegyezik. Ez a különös dolog abban áll, hogv mindegyik medencze az északi parton közvetlenül a part mellett a legmeredekebben sülyed, aztán mindig lankásabb és lankásabb dél felé a fenéklejtő (17. ábra). A déli parthoz közel vannak a legnagyobb fenékmélységek (18. ábra). Ezekből a nagy mélységekből hirtelen kezd kiemelkedni a déli part, de aztán lankás lejtő kezdődik. Azt mondhatnám, hogy az északi partszél a
