A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
68 A légnyomásváltozások hatása. Ezt a műveletet végre is hajtottam az összes limnogrammlapokon. Átmásoltam a barogramm-lapokat a limnogramm-lapokra, ugyanabban a mértékben, mint a higanybarométer leolvasásait, vagyis egy mm. barometerállás külömbségeknek a limnogrammokban 1 cm. vízálláskülömbséget képviselő hossz felel meg, úgy az eredeti lapokon, mint az itt közölt másolatokban. A két barogramm közt is k. b. állandóan 4. mm. külömbség van, minél fogva a légnyomás-külömbségek vonala állandóan negativ ordinátákkal bír, ami ismét lényegtelen, mert csak a görbének a limnogrammokkal való összehasonlításáról van szó. Miután a barogrammok nincsenek redukálva 0 fokra, a higanybarométerek redukált leolvasásából nyert törtvonalú ábra sarokpontjai nem fognak tökéletesen bele esni a barogrammokból nyert görbe vonalakba, de eltérésük igen kicsiny. Mindenek előtt szembe tűnik azonban, hogy a higanybarométerek leolvasásának gyér volta mennyi érdekes mozgást nem tüntet fel s mennyire félre vezethet bennünket azzal, hogy a leolvasások épen egy-egy jelentéktelen maximum vagy minimum idejére estek, vagy pedig azzal, hogy épen két leolvasás közt történt valami nagyobb szabású rázkódás, aminek persze a leolvasásokban nyoma sincs. Nézzük meg pl. az 1895. április 4—5-i ábrát. 5-én reggel 7 óra és d. u. 2 óra közt a barogrammkülömbségek vonala (31. ábra VIII. vonal pontokkal és vonalkákkal kihúzva) egy szép hullámot mutat, mely kezdetét éppen reggel 7 órakor vette s délután 2 órára véget ért. A higanybarométer leolvasásaiból ez a hullám teljesen kimaradt volna. Az összes lapokon megszerkesztve a barogramm-külömbségek vonalát, megpróbálhatjuk általános törvényeknek a megállapítását, melyek ezen vonal és a limnogramm közt levő összefüggést szabályozzák. Első futó áttekintésre látni, hogy ahol a barogramm-külömbségek vonala nyugodt, ott a limnogrammban sem történik nagyobb ingadozás, ahol pedig az előbbi nyugtalan, ott a limnogramm is sűrű rázkódásokat, rövid időtartamú, de nagy amplitúdójú mozgásokat végez. Ebből következik, hogyha a Balaton felett gyorsan egymás után következő légnyomásváltozások vonulnak el, akkor a tó vízszínében heves ingások lépnek fel. Ha a légnyomás-változások lassúak, nyugodtak, akkor a tó vízszíne is nyugalomban marad, illetőleg csak lényegtelen változásoknak van alávetve. Még ha excessus jellegű denivellácziót jegyez is a limnograf, akkor is ez a denivelláczió nyugodtan folyik le, ha a barogrammok külömbségének vonala nyugodt járású, míg ellenkező esetben a denivelláczió másodrendű szabálytalan és szabályos ingásokkal van tarkázva. Most kisérjük figyelemmel az egyes hullámokat. Vannak a barométrikus különbség vonalában jelentékeny, néhány mm. magasságú hullámok, melyek azonban több órát, esetleg egy napot vesznek igénybe, tehát lassan emelkednek és lassan sülyednek. Ha ezeknek a hullámoknak az amplitúdója 2 mm., akkor a limnogrammokban körülbelül 27 mm.-es hullámnak kellene lenni egészen hasonló minőségben, miután a hatás teljesen statikai. A víz mozgása ennél a denivellácziónál olyan lassú, hogy ingaszerű kilendülésekről szó sem lehetne, miután a súrlódás ellenállása jóval nagyobb. Eszerint tehát egy 21 cm.-es hullámot kellene észlelnünk. Csakhogy ilyen erős légnyomás-változások nem szoktak szél nélkül járni. Már pedig tudjuk, hogy kis szél is nagyobb denivellácziót hoz létre ennél. Eszerint a légnyomás-külömbségekből származott, statikai úton létre jött denivelláczió teljesen fedezve lesz a szélokozta, jóval tetemesebb vízszíningadozásokkal. A baro-
