A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája

69 A légnyomásváltozások hatása. méteres-külömbségek vonalának nyugodt hullámai tehát nem jönnek figyelembe a denivellácziók vizsgálatánál. Sokkal érdekesebbek azok a légnyomásváltozások, melyek a barométeres külömbségek vonalában mint heves, rövid ideig tartó, de nagy amplitúdójú hullá­mok jelentkeznek. Ezeknek a tóra nem statikai, hanem dynamikai hatásuk van. De ez nem oly egyszerű, mint első pillanatra gondolnók. Képzeljük el, hogy a tó egyik felén, Keszthelytől Tihanyig rohamosan női a légnyomás. Egyelőre egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy effölött az egész fél tómedencze felett ugrásszerűleg de egyenletesen női p nyomás p x-gyé s aztán egy ideig ilyen marad. Képzeljük, hogy a p x—p nyomás-külömbségnek megfelelő víz­réteget helyeztünk egyszerre a tó nyugati felére, ezzel helyettesítve a légnyomás­külömbséget. Ekkor a kérdés a közlekedő csövekben szereplő vízmozgások kérdésé­vel lesz rokon.*) Az idő, mely alatt a víz felveszi az egyensúlyi helyzetet, teljesen a tó morfologiai viszonyaitól s a nyomáskülömbségtől függ. Azonban a kiegyenlí­tődés ezen ideje után nem szűnik meg egyszerre mozogni a tó vize, hanem az egyensúlyi helyzeten túl csap s lassúdó mozgással felvesz az előbbivel ellenkező értelmű, de, eltekintve a súrlódás ellenállásától, ugyanazon energiával biró helyzetet. Ha most egyszerre megváltozik a légnyomásnak eloszlása, a depresszió a tó egyik feléről a másikra húzódik (a gradiensek ugyan­akkorák, de ellenkező értelműek lesznek), tehát ahol az előbb nagyobb volt a légnyomás, ott most kisebb lesz, akkor a túllendült víztömeg energiájához az ellenkező értelmű nyomás hatása is hozzá járul s a víz még nagyobb mértékben követi az egyensúly-keresés kényszermozgását. Az előbbi denivellácziót egy sokkal nagyobb fogja követni és pedig, eltekintve a súrlódás ellenállá­sától, négyszer nagyobb, mint a légnyomás-külömb­ségek statikai hatása követelte volna. De nem szükséges, hogy a tó egész félmedenczéjét elfoglalja a nagyobb lég­nyomás, elég, ha annak csak egy részére terjed ki s így változtatja helyzetét kellő sebességgel. Könnyen belátható, hogyha a nagyobb légnyomás a tó területének csak egy kisebb részére is szorítkozik, úgy azon a limnografon, amely felett a nagyobb légnyomás van, azon is ugyanaz tartozik lenni a denivelláczió általános mértéke, mint a másikon, de persze nem fog olyan szabályosan bekövetkezni, mint S­M T PL 49. ábra. Közlekedő csővek. *) A közlekedő edényekben (49. ábra) legyen az egyik edényben a vízmagasság a közlekedő cső egyenletes K keresztmetszeti területének súlypontja felett M, a másikban m, a hengeralakú edények keresztmetszeti területe á és x. A nagyobb keresztmetszetű edényben a változó magasság kurziv ordinátája x, a másikban y, akkor Sdx = — sdy 1. S dz — — f].K. v.dt ... 2. ha Yj a folyásellenállások együtthatója, v a sebesség, melylyel a víz a közlekedő csőben mozog t az idő. Miután v = V 2g(x—y), az egyenletekből oly összefüggést lehet lehozni, melyekben t csak az xxr-töl függ, tehát az egyenlet integrálható. Az az idő, mely alatt a vízszinek egyenlő maga­2 S.s YÁl — m sak lesznek, lesz: T ——, c.-;—r—— YJ^-I-J-) y 2 g.

Next

/
Thumbnails
Contents