A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
66 A légnyomásváltozások hatása. VI. FEJEZET. A légnyomásváltozások hatása. Többször hangsúlyoztam már, hogy a balatoni limnogrammok excessus jellegű denivelláczióit a szél ugyan nagyobb részt kifogástalanul megmagyarázza és ellenmondás sehol sem érezhető, de vannak olyan excessusok, melyeket a széllel egyáltalában nem, vagy legalább nem kellő mértékben magyarázhatunk meg és viszont, a szél némely esetben nem hozott létre olyan nagy denivellácziót, mint azt a tapasztalatok után következtethettük volna. Más oknak is kell tehát ilyenkor szerepelni, mely szintén okoz denivellácziót, de sohasem oly erőset, hogy képes volna a szél hatásával ellenkező eredményt létre hozni. Ezek a megmagyarázatlan denivellácziók rendesen igen rövid időtartalmuak. Amplitúdójúk jelentékeny lehet s igen gyakran követi őket ellenkező értelmű, hirtelen vízszínváltozás és végül egy sora a szabályos ingásoknak. A ható ok leggyakrabban együtt működik a széllel s annak denivelláczióit komplikálja. Legelső gondolat a légnyomás rohamos változására irányulhat. Azonban kérdés, hogy lehetnek-e olyan jelentékeny légnyomáskülömbségek a tó két végén, melyek ilyen hatalmas vízszínváltozásokat hoznak létre. Tudjuk, hogy a higany 13'6-szer nehezebb, mint a víz, eszerint egy vízből készült barométernek 13-6-szer hosszabbnak kell lennie, mint a higanybarometernek. A Balaton vízszinében tehát 13-6-szer nagyobb külömbségnek kell lenni, mint a tó két végén észlelt barométerállások közt. Ha a tó vízszínében 10 cm. külömbséget észlelünk Kenesén és Keszthelyen, úgy a két állomás barométer-állásában legalább 7-4 mm. külömbségnek kell lenni. Miután a tó hossza kisebb, mint egy fok, ez oly óriási gradiensnek felelne meg, amilyent a legrettenetesebb cyklonoknál sem találunk. Es a Balaton limnogrammjai mutatnak olyan denivellácziókat, melyeket a széllel nem lehet megmagyarázni, de nagyobbak 10 cmnél. Ebből az következik, hogy a légnyomáskülömbségek statikai hatása nem okozhatja a széllel meg nem magyarázott denivellácziókat. Mindazáltal megpróbáltam összehasonlítani a barométerállások külömbségeit a limnogrammokkal. Higanybarométerrel felszerelt meteorologiai állomásunk van Keszthelyen, a tó nyugati végén, míg Kenesén nincs, de tőle nem messze, BalatonFüredről jó észleleteket kapunk. Vonjuk ki a füredi barometer-leolvasás adataiból a nekik megfelelő keszthelyi adatokat. A külömbségek pozitivek lesznek akkor, ha B.-Füreden nagyobb a légnyomás, mint Keszthelyen s negatívok lesznek akkor, ha Keszthelyen nagyobb, mint Füreden. A külömbségeket, melyek milliméterekben vannak adva, tekintsük ordinátáknak s szerkesszünk velük egy, a szélábrához hasonló ábrát. A barométerállásokat csak nullfokra s nem a tó színére redukálva használtam, miért is a külömbség állandóan negativ, miután a keszthelyi barométerállás mindig körülbelül 4 mm.-rel nagyobb, mint a füredi. Ha a külömbségeket valódi nagyságában, helyes léptékben rajzoljuk fel, az ábra igen kis hajlásokkal bír, e helyett a léptéket körülbelül nyolczszor nagyobbra vettem, miután egy milliméternek vettem a limnogramm-lapok beosztásának egy olyan közét, mely 1 cm.nek felel meg s mint tudjuk, ez körülbelül 8 mm., miután a gép kerekei közt ilyen kisebbítés van. Az ábrák reprodukcziójánál is ugyanez a görbe, illetőleg
