A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
A légnyomásváltozások hatása. 67 polygon van másolva, miért is a mellékelt ábrákban 1 mm. barométer-álláskülömbségnek akkora hossz felel meg, mint a mekkora 10 mm.-nek az ábrák léptéke szerint. Az ábra így jobban meg is közelíti a higanybarométerek állásának hydrostatikai egyenértékét. Az egyenérték koefficziense 13'59 volna, de ezzel végig szorozni valamennyi ordinátát igen fárasztó s mint késó'bb látni fogjuk, felesleges munka lett volna. Különösen megnehezítette volna a szerkesztést akkor, amikor a higanybarométerek mellett barografokat használtunk. A barométereket az állomásokon reggel 7 órakor, d. u. 2 és este 9 órakor szokták leolvasni. Naponkint van tehát 3 leolvasás, amely czéljainknak valóban nagyon ritka. Csakis abban az esetben, ha a leolvasások épen valamely nagy légnyomás-rázkódás szélső értékét adják, akkor hangzanak össze teljesen az észleletek és az elmélet. Nézzük meg az 1894. május 24.-i ábrát (27. ábra). A VIII. számú vonal a barométerállások külömbségeit tünteti fel az 1 dm.-rel számozott vonalra, mint tengelyre nézve. A vonal 24. reggeltől kezdve 26. d. u. 2 óráig ugyanazt a járást követi, mint a szél s mint a limnogramm, tehát a denivellácziót segíti értelmezni. De már 26-án este 9 órakor épen ellenkező járású, mint lennie kellene, hogy magyarázatul szolgálhasson. 25-én este 9 óra után zivatar volt Keszthelyen s a barodifferencziák vonala semmi különös változást nem mutat: a 9 órai leolvasás még nyugodt viszonyokat jelzett, a reggel 7 órai pedig már sokkal későbben volt, mint a vihar elhúzódása. Sokkal szerencsésebben helyezkedtek el a légnyomás változások 1894. július 26-án (29. ábra), amikor a VIII. számú, barodifferencziavonal ugyanazt a két jellemző maximumot írja le, mint a szélvonal és a limnogramm. Ha a szélábrát tekintet nélkül a léptékekre, egyszerűen hozzá adjuk a barodifferencziák vonalához, akkor kapjuk a IX. vonalat, mely jelen esetben még inkább együtt jár a limnogrammal, mint a szél. 1894. szeptember 24., 25. és 26-án (30. ábra) szintén együtt jár a szélábra a barodifferencziákkal, sőt a szélábrának 25-én délután 2 órakor szerepelt völgyelését, mely elméletünkre nézve nem kedvező, épen erre a helyre eső maximumával némileg enyhíti. * * * Egészen más képet nyerünk a barométer és a limnográf járásának összefüggéséről, ha a higanybarométerek leolvasása helyett barogrammokat, vagyis folytonos aneroid-feljegyzéseket használunk. 1894 őszén állítottuk fel a két barografot, az egyiket Keszthelyen, a gazdasági akadémia fizikai szertárában, a másikat BalatonFüreden a Szeretetház igazgatósági épületében, s mind a kettőt az ott levő meteorologiai állomások vezetőjének gondjaira bíztuk. A két állomásról kapott barogrammok első pillanatra nagyon hasonlítanak egymáshoz. Minden jelentékenyebb légnyomás-változás jelezve van mind a két barogrammon, de ritka kivétel, hogy tökéletesen ugyanabban az időben. Rendesen, sőt mondhatjuk, mindig előbb történik változás Keszthelyen s csak azután Füreden. Ha a két barogrammot ugyanarra a papirosra átmásoljuk, nem fedik egymást, még az állandó külömbségektől eltekintve sem, hanem a füredi egy kissé jobbra van tolódva a keszthelyihez képest. Ennélfogva ha az állandó külömbségektől eltekintünk, emelkedő barometérállásnál a két görbe ordinátái közt a külömbség negativ, míg sülyedésnél a külömbség pozitív, hogyha a külömbség megnyerésénél a füredi barogramm ordinátáiból vonjuk le a keszthelyit. 5*
