A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
50 A szél és a denlve/lácziók. Azonban ezekről az ingásokról csakis a nagyság tekintetében van számbeli feljegyzésünk. Sem a szél nagyságát, sem egyéb körülményeket nem ismerünk oly alaposan, hogy ezeknek a rendkívül nagy denivelláczióknak szigorúan okát tudjuk adni. Lehet, hogy a tavon a denivelláló okok is sokkal jelentékenyebbek, mint Balatonunkon, de ezek csak igen kivételesen éreztetik hatalmukat. Általában azonban a szabályos ingások folytonos lánc2olatát alig szakítja meg jelentékenyebb szabálytalan vízszínváltozás. Az 1879. február 20-ki cyklon hatását egy gyönyörű ábrában mutatja be Plantamour. *) A szabályos ingások amplitúdója itt szokatlan nagy s úgy hiszem, a szabályos ingást A87?3Ö1á9 ^877.301.20 megelőzött rendetlenség és az amplitúdó nagysága kivételes a Léman tavon. És azt látjuk, hogy a denivelláczió nagysága (a nálunk szokásos mértéket alkalmazva, t. i. csak az egyik mércze vízszínváltozását tekintve a denivelláczió mértékéül) meg sem közelíti azokat, amelyek a Balatonban igen gyakoriak. (A szabályos ingásoknál a középnivó a hullám-amplitudó felében van, tehát a denivelláczió tele az amplitúdónak). A kisebb amplitúdójú szabálytalan ingások a folytonos himbálások közben kevésbé ismerhetők fel és tanulmányozhatók, mint tavunkon, ahol ahhoz, hogy 42. ábra. A szél és a denivelláczió együttjárása a tó vize szabályos ingásokba bocsáta Lemanon kőzzék, meglehetősen megszabott körülményeknek kell közre játszani. * A Quarneroban a bécsi császári tudományos akadémia Adria bizottságától 1868-ban felállított mareografon szintén minden kétséget kizárólag konstatálta Stahlberger**) a szél hatását, mint denivelláló okot. Az éjszaki bóra kihajtja a fiumei öbölből a vizet, míg a déli sirocco erős dagályt idéz elő. Különös, hogy míg a bóra apálya alkalmával a mareogramm heves apró és sűrű rázkódások közben száll le és emelkedik vissza, addig a sirocco dagályvonala teljesen nyugodt. Stahlberger avval magyarázza, hogy míg a bórával mindig heves légnyomásváltozások járnak, addig a siroccoról nem lehet ugyanezt mondani. Azt hiszem azonban, hogy a külömbség onnan származik, hogy a bóra épen Fiúménál leszálló légáramlat, a sirocco pedig épen fordítva, felemelkedik. A Karszt magaslatairól tengerre szálló 44. ábra. A szabályos ingás eltorzitása. *) Arch. d. Gén., 1879. 1, p. 335. **) Az árapály a fiumei öbölben (Term. Tud. Társ.).
