A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
15 elcsúszik a súrlódó író alatt, ez is magával viszi az írót s ekkor a szalag torzióra van igénybe véve. Ez az utóbbi inkább állandó hiba jellegével bír, de az eló'bbi ugyanolyan természetű, mint a mi gépünkön a kar elhajlásából származott hiba. 5. A papir ferde lefutásából származó hiba elkerülésére minden műszeren van egy fix czeruza, mely a legördülő' papírra egy egyenes vonalat húz, mely az ingások rajzainak alapvonalát, tengelyét képezi. Ha a papir nem ferdén, hanem folyton ferdülve fut le, akkor ez a fix czeruza görbe vonalat húz, melyre a vízszínváltozások görbéjének ordinátái mindig normálisan állnak. Ekkor tehát a görbe ordinátái nem párhuzamosak, ami azonban csak olyan kicsi hiba, mely a többiek mellett elhanyagolható. 6. A műszer alkotó részeinek a hó'mérséklet változása folytán történő' hosszváltozása szintén okoz hibát. Az úszó láncza, a kerék átméró'je, az író kar hossza stb. mind változnak, de gépünknél elenyésző' csekély hibát okoznak. Legjelentékenyebb a hiba a Plantamour-féle gépnél, ahol az úszó talpától a czeruzáig k. b. 3'5 m. hosszúságú az úszó karja és az írót tartó sárgaréz szalag. Itt is azonban, ha a legnagyobb hőmérsékleti külömbségeknek 30°-ot veszünk fel, úgy a rúd és szalag hossza leghidegebb és legmelegebb állapotában alig külömbözik 2 mm.-rel. 7. A papírnak a nedvesség folytán beálló térfogatváltozása figyelembe nem vehető, de folyton szereplő hiba. 8. Az úszó láncza, mely a C kerékre csavarodik, bizonyos vastagsággal bír. Miután a keréken a láncz meg van hajolva, annak középvonala mozdul el ugyanolyan ívhoszszal, mint amekkora az úszó abszolút emelkedése. Eszerint a dolog úgy áll, mintha C kerék átmérője a fél lánczvastagsággal nagyobb volna. A C keréken a drót átmérője jóval kisebb, mint a láncz vastagsága, tehát a két kerék átmérője nem ugyanazon viszonyban van egymáshoz, mint a valóságos átmérő. Legyen a r valóságos sugár r és akkor az ábra mértéke — volna, de ha a láncz vastagsága f s, úgy a valódi mérték lesz, ha a drót vastagságát elhanyagoljuk. Ez a hiba állandó, egyszer s mindenkorra kiszámítható, hacsak a láncz vastagsága más felfekvés, vagy egyéb okok miatt nem változik. 9. Végül ami a legnagyobb hibát szokta okozni, az óra késése, sietése a ,helytelen beállítás stb. oly hibák, melyek kellő gonddal nagy részt kiküszöbölhetők, és azonkívül csakis néhány perez idó'külömbséget okoznak, ami a mi vizsgálatainknál lényeges bajt nem okoz.
