A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
16 A balatoni limnograf-görbék tanulmányozása. II. FEJEZET. A balatoni limnograf-görbék tanulmányozása. Ha végig pillantunk futólag azokon a körülbelül 1 m. hosszú, 58 cm. széles papírlapokon, melyekre a balatoni önműködő' vízjelzők a tó vízállását folytonosan feljegyezték: a legnagyobb rendszertelenség, a legfurcsább összevisszaság tűnik fel. A vízszín egy perczig sem marad nyugodtan, folyton változtatja magasságát. Majd lassan, apró ingások, rezgések közben emelkedik, majd hirtelen felugrik néhány decziméterrel, hogy ismét alábukjék, még mélyebbre. Néha napokon keresztül alig mutat egy-két czentiméter nivóváltozást, majd egyszerre hatalmas szökésekkel felugrik, talán messzebb, mint amit a gép rajzolni tudott, úgy hogy a felszökés maximuma nincs is felrajzolva. Néha ebből a magas állásából époly hirtelen visszazuhanik, máskor pedig csak hosszas tétovázás, le-föl tánczolás közben, fokozatosan hanyatlik régi magasságára. Mintha valami nagy erő kényszerítette volna nyugalmából kitérni s mintha ezzel az erővel sokáig kellett volna változó szerencsével viaskodnia, míg ismét engedelmeskedhetett volna az Anya -Föld szigorú parancsának, mely a vizeket saját nivófelülete szerint helyezi el. Még vastag jégpánczél alatt sem marad teljesen nyugodtan a víz, noha mozgásai lényegesen ellustultak, fáradtak, elnyomottak. De amint feltörik a jég, oly vígan tánczol ismét a vízszín, mint annak előtte. A sok apró himbálás, libegés miatt nem egykönnyen lehet felismerni azokat a méltóságteljesebb kilendüléseket, amelyeknek vizsgálata fő fő tárgyunk lesz. Ezek közt a sűrű rázkódások közt a középmaCTasságot meghatározni csakis területméréssel lehet s ez is napról napra, hétről hétre változik, ami azt mutatja, hogy az apró rázkódások, libegések közt elrejtve sokkal jelentősebb, hosszabban tartó vízszínváltozások is vannak. Sőt az így, területméréssel meghatározott középnivó még mindig nem adja azt a felszínt, melyet ugyanakkor a vízszín elfoglalna, ha rá semmi denivelláló erő sem hatna, tehát ha teljes nyugalomban volna. Vannak ugyanis hirtelen felszökkenések, melyek az apróbb hullámok közül hirtelen kiemelkednek s ép olyan hirtelen visszasülyednek, de csak a középnivóig. (12. ábra.) Ugyanekkor a tó másik végén ép oly hirtelen és időben teljesen összeeső lesülyedés és visszaemelkedés észlelhető, de ez meg nem terjed a középnivón felül. Természetes, hogy az előbbi limnografon a hullámhegy erősen emeli egy bizonyos időszak középnivóját, míg ugyanakkor a tó másik végén levő mércze hullámvölgye ép úgy lesülyeszti a középnivót. A két mérczéről így kapott középnivó, könnyen belátható, nem felel 12. ábra.
