A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája

14 Hibaforrások. 1 mm/sec X 61544 mm

2 ^ = 1256 mm * TID

2 sebességnek kell előállni, miután a kút keresztmetszeti területe —— = 61544 mm

2 nd

2 és a csőé —--= 1256 mm

2. Innen következik, hogy 4 v

t = 0-049 m/sec. Ezt az értéket behelyettesítve a fenn adott képletbe, megkapjuk azt a nyomásmagasságot, mely a csőben ilyen sebességet hozhat létre, 0-049 m

2/s

ec

2 / , 200 m \ ^ 2 X 9*81 m/sec

2 V ÖÖ4ÖW Weisbach szerint y — 0 0567 s így h = 0-035 m. Vagyis ilyen gyors apadásnál (1 mm sec) a kútban 3

1/., czentiméterrel fog a víz magasabban állni, mint kinn a Balatonban. IIa feltesszük, hogy ez a magasságkülömbség is olyan gyorsan egyenlítődik az apadás megszűnte után, mint ahogy az apadás történt, akkor is egy fél perez telik el, mire a kútban ugyanolyan magasan áll a víz, mint kinn a nyilt tóban. A másodperczenkint 1 mm. apadás már szemmel látható s a tavon a ritkább esetek közé tartozik, azért, mint látjuk, olyan feljegyzéseknél, melyeknél egy órát egy fél czentiméter metszék jelent, az a fél pereznyi eltolódás nem jöhet figyelembe. 2. Az úszónak a hengeralaktól való eltéréséből származó hibát már a műszer leírásánál tárgyaltuk. 3. A legnagyobb hibát a csapsurlódások és a forgó mozgásnak horizontálissá való áttételénél szereplő ellenállások, továbbá a kocsi kerekeinek a sínen való gördülésénél keletkező súrlódásai okozzák. Miután ez a súrlódás a gépalkatrészek készítés módjától és olajozottságától függ, számításba venni nem lehet. De miután állandó hibát okoz, ha csak a műszerben durva gondatlanság hibája nincs, ennél fogva a mozgásokat a fennebb tárgyalt módon egyenletesen alakítja át és egy szabályos ingásból, melynek ábrája mindig valamely sinus függvénynek felel meg, ki lehet számítani azt a /\m magasságot, melyet a műszer súrlódásai miatt nem érez meg és ebből a görbék eredeti alakja rekonstruálható. 4. A legkellemetlenebb és a legkevésbé számításba vehető hibák egyike az író súrlódása folytán az írót tartó kar elhajlásából származik. Minél hosszabb és minél kevésbé erős ez a kar, annál nagyobb lesz elhajlása. így a fiumei mareografon a fogas lécztől az íróig nyúló kar igen vékony és nagyon hosszú, miből a mozgások amplitúdójában meglehetős hibák származhatnak. Általában ennek a hibának a jellege az, hogy az amplitúdót megkisebbíti. Igen durva neme ennek a hibának az, ha az író olyan erősen nyomódik a papiroshoz, hogy azt felgyűri, esetleg bevágja, ami néha szintén előfordul. A kar elhajlása a Forel- és Sarasin-féle műszereken el van kerülve, de a Plantamour-félén ugyanilyen okból de más úton, keletkezhetik hiba. T. i. itt az a rézszalag, mely az egyik csigáról a másikra nyúlik s az írót tartja, az író ide-oda való mozgásánál, annak súrlódása miatt meghajolhat úgy, hogy a ferdén álló íróra egy darabja a szalagnak merőleges lesz s a keletkezett hullámvonalnak ezen a helyen lesz az inflexiós pontja. Továbbá, amint a papir