A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája

13 Hibaforrások. A limnografok általában, mint minden grafikus műszer, sok hibával bírnak s ne számítsunk rá, hogy adataik csak olyannyira is pontosak, mint azt az egyszerűbb mérő műszereknél is megkívánjuk. De nincs is értelme a túlságba vitt pontosságnak, miután az általa rajzolt tünemények sem olyanok, melyek teljes mathematikai szabályossággal bírnának, sőt ellenkezőleg, meglehetősen komplikáltak. A hibák, melyek legfőképen szerepelnek a műszernél, a következők: 1. A közlekedő csőben, mely a tavat a kúttal összeköti, bizonyos sebességgel mozog a víz a kút felé áradásnál és a tó felé apadásnál. Legyen a cső keresztmetszeti területe f a kúté pedig F. Apadásnál a kútból folyik ki a csövön a víz. Ha az apadás sebessége v, úgy a kútból másodperczenként v F = Q víztömegnek kellene kifolyni, hogy a külső és belső vízszin közt egyensúly legyen. De ekkor a csőben a sebesség v

x = y kell, hogy legyen, vagyis zy/=vF v

x:v= F:f Tapasztalati adatok alapján ismeretes az az ellenállás, mely a csőben való mozgásnál keletkezik. Ugyanis, ha h a magasságkülönbség a két vízszín közt, melyeket a cső öszszeköt; l a cső hossza; d a cső belső átmérője; g a nehézség gyorsulása; y

0 és y

x pedig két együttható, úgy 2 g 1 +To +T II. ábra. Sarasin hordozható limnográfja. Praktikus czélokra YVeisbach szerint y

0 = 0'505 vehető, tehát 1-505 <3 Ez a képlet a következőket mondja. Ha a tó vízszíne v sebességgel apad, akkor a kútban a vízszín csak akkor fog szintén ilyen sebesen leszállni, ha a csőben elő tud idézni v .F f sebességet. Ámde, hogy ez a sebesség lehessen a csőben, szükséges a h magasságkülönbség fellépése. Miután az áradás és apadás még ha leggyorsabb is, hacsak pcrczekig tart is, ami nem a gyakoribb eset, akkor is elég lassú ahhoz, hogy jelentékeny hiba nélkül staczionér viszonyok közt vizsgáljuk a dolgokat. Igy pl. a mi viszonyainknál a cső átmérője 40 mm., a kúté 280 mm., a cső hossza l — 200 m. — Tegyük fel, hogy a vízszín másodperczenkint 1 mm.-t apad, vagyis v — 1 mm/sec, akkor a csőben