A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

'28 .4 Balaton hidrografíája. Badacsony és Szigliget között már aztán a Szigligeti medencze igazi lapályán vagyunk. A tó és a szárazföld közt alig tudunk határt vonni, a sűrű nádason és a vizenyős réten át észrevétlenül jutunk a hullámzó vízfelületről a rendesen kaszálható rétekre. Ezek egész Tapolcza közeléig felhúzódnak, körülölelve keletről a Szigligeti kis halomcsoportot, meg a Szt -György hegyet. N A Szigligeti halmok komplikált felépítésű, főleg vulkánikus anyagokból álló, a tó fölé 80—140 m magasra emelkedő, festőies halmok. A tó felől széles, ingoványos lapály keríti őket, előttük a tóban források bukkannak fel s a jeget itt nem engedik szilárdra vastagodni (7. ábra). 7. ábra. Szigligeti part-típus. A halmoktól nyugatra az előbbihez teljesen hasonló, de nagyobb öböl van, szintén mocsaras partszegélylyel. A vizes rétek itt egész Raposkáig húzódnak fel, ahol a pannóniai-pontusi rétegek legalját tevő kavics kibukkanása terraszként szegélyzi őket. Az öblön túl a part délnyugatra fordul. A balatonparti hegység legnyugatibb darabja, az ú. n. Keszthelyi hegység kényszeríti erre. Az eróziótól és hasadékoktól, vetődésektől észak-déli kopár hátakba összeszabdalt, platószerű hegy dolomitból és mészkőből van. Ederics és Balaton-Györök közt igen meredek a lejtője, de lábánál olyan terrasz-féle húzódik, mint aminőt Alsó-Örs és Zánka közt láttunk. Még kultúra