A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

A Balaton hi drogra íiája. 287 A pandallók nem terjednek be olyan messze, mint a gerendek s nem igen képződnek egy méternél mélyebb vízben. Ez a két tünemény komplikálódik a víz alatt, közel a parthoz s ez okozza a csodálatos egyenetlenségeket a fenéken. Hasonló képződményeket a Veneziai Lidón nem láttam. A gerendeknek még az irodalomból sem ismerem hasonmását. 153. ábra. Mélységmérések a jégről, Világos előtt, 1904 jan. 10.-én. A mélységek centiméterekben, az I. és II. jelzésű, vízalatti magaslatok két, a gerendekkel kombinált pandalló jelenlétét jelzik. A pandallókhoz hasonló képződmények azonban minden nagyobb folyó zátonyán föllelhetők. Láttam és fényképeztem őket a Dnyeperen, Kjev alatt, a Tiszán több helyen, különösen Tiszafüred fölött, a Duna minden homokzátonyán, leapadt vízálláskor. Baja körül linuínyoknak nevezik azokat a kis öblöket, amelyek a zátony peremén a pandallók közé benyúlnak. Természetes, hogy a két tünemény bonyolult térszínt állít elő a víz partján. Lontos analízis lehetősége végett 1904 januárius 10.-én a jégről részletes mélység-