A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

A Balaton hi drog J atiája. 27 A zánkai lapály délnyugati sarkán Szepezd falunál jön ki a hegység megint egész a tópartra. Innentől egész a Fülöpi révig nagyon emlékeztet a part az Almádi és Alsó-Örs közti részre. Itt is egész közel jő a hegy a tóhoz, itt is vörös homokkőből van a hegy, itt is meglehetős néptelen a tópart. Az Almádii félszigetet a Csuk félsziget kis terrasza utánozza, amely védelmet nyújt a Fülöpi révnek, a tó egyik legfontosabb kikötőjének. A Fülöpi hegy azonban Kővágó-Örs felé egyszerre, meredeken leszakad s a zánkaihoz hasonló kiszélesedésnek juttat helyet Annyiban lényegesen külömbözik a zánkai kiszélesedéstől, hogy ennek hátterében csak 50—60 m magas halmok emelkednek, amelyeken keresztül könnyű szerrel bejuthatunk a Köveskállai, rendkívül érdekes és nagykiterjedésű medenczébe. Ennek a csodálatosan elzárt, háromszögalakú medenczének különösképen nem itt van a lefolyása, ahol a legkönnyebben keresztülvágódhatott volna a patak, hanem a szűk Kisörsi völgyben. Ez a tóvidék egyik legérdekesebb hidrográfiai problémája. 5. ábra. A Zánkai medcncze az Imer-hegyről. Az Örsi hegy keleti oldalán, az Ábrahámi szőllők, meg Rendes falu szőllőhegye egy kis darabra még megismétlik a Rév-Fülöpnél elhagyott parti jelleget, de aztán ez a típus végleg eltűnik. A nagy Szigligeti medenczéhez értünk, belőle szigetszerűen emelkednek ki a vulkánok. A Badacsony és az Örsi hegy közt keskeny öböl van. de ez még nem nyílik ki hátul egészen a Szigligeti síkságra. Ebben az öbölben tehát csak keskeny parti lapály keletkezett, sűrű, széles nádassal szegélyezve. Nádas az Aszófő-Orvényes és Tihany közé nyúló öböl óta nem jelen tkezett nagyobb tömegekben. A Badacsony egész fél területével belenyúlik a tóba, mint tompa, kerek félsziget. Ez szolgáltatja festőies jellegét. Tudjuk (1. geológiai rész), hogy úgy ennek, mint a Szt.-Györgynek s még néhány ilyen szabályos csonka kúpalakú hegynek az alapja pannóniai homok és agyag, a tetején pedig bazaltláva-takaró van s ez meredek sziklafalakkal emelkedik a lankás pontusi homok-lejtők fölé (6. ábra). Valóságos óriási földpiramisok ezek, igazi tamihegyek, vagy mezák, sőt hasonlóak a délafrikai kopjékhez. A kemény bazalt védte meg őket a pusztulás ellen. Lejtőjük ennélfogva igen szabályosan simul el a környező síkságra. A Balaton felől meglehetős széles parti lapály szegélyzi, tekintettel exponált helyzetére, csak csekély nádastól kísérve.