A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
271 szöge a vízszinteshez. De ez nem változtat a mozgáskomponens természetén: a horizontális vetület is egyenletesen lassúdó lesz. A turzás gerinczével párhuzamos komponenst azonban egyenletes, állandó sebességűnek vehetjük fel, mert a felloccsanó hullám súrlódása a vizes homloklejtőhöz oly kevés, hogy horizontális irányban ennek mozgástcsillapító, lassító hatását egyelőre elhanyagolhatjuk. A pálya tehát, amit a mozgó homokszem leír, egyelőre felfelé való hatolása közben parabolikus lesz, mert az egyik komponens egyenletesen lassúdó, a másik egyenletes sebességű mozgás. De ha a horizontális (párhuzamos) komponens is egyenletesen lassúdó mozgás volna a súrlódás miatt, akkor is másodrendű görbe volna a rezultáns pálya, de mindenesetre igen közel a parabolához. A felgördített homokszem esetleg a visszafolyó vízzel szintén visszatér, a homoklejtőn lefelé való haladása ez esetben egyenletesen gyorsuló mozgás volna, körülbelül tükörképe a felfelé haladó mozgásnak. Ezt a mozgáskomponenst kell összetennünk a horizontális, párhuzamos komponenssel, tehát megint parabolikus eredő pályát kapunk, majdnem ugyanolyant, mint felfelé való haladás közben, mert hisz a súrlódás oly csekély a hullámmozgás sebességéhez képest, hogy egyelőre elhanyagolható. Eszerint a homoklejtőn felcsúsztatott és ismét lemosott homokszem pályájának horizontális vetülete nagyon közel olyan, amilyennek a 132. ábra mutatja. A homokszemek nagy része tehát a homloklejtőn parabolikus, meg-megismétlődő mozgást végez. A homloklejtő lábához visszaérve, a homokszem ott nem marad nyugalomban, hanem a hullámvölgy visszatérő mozgásában még egy darabig résztvesz, aztán újra fellökődik a turzás homloklejtőjének lábához. Ez a mozgás is megfigyelhető a sekély vízben. Kis darabon tart csak, de nagyon érdekes. A ferdén jövő hullámok morajlani kezdenek még messze a viz szélétől, tehát orbitoidális mozgásuknak vertikális komponense megsemmisül s nagyon közel csak horizontális, rezgő mozgássá alakul, de ez is folyton gyöngül, tehát csökkenik a nyugalmi helyzeten való átmenetel abszolutus sebessége és csökkenik a kilengés nagysága is. A ferdén futó hullámok szomszédos molekulái tehát már nem írnak le egyenlő pályákat. A parthoz közelebb mozgónak kisebb a sebessége és kisebb a kilengése, a parttól távolabb mozgó molekulának még nagyobb a sebessége és nagyobb a kilengése is. Emiatt a morajló hullám lealacsonyodott, tarajzó gerincze nem lesz egyenes vonal, hanem a parthoz közelebb mindjobban elkésik. Görbe vonal lesz tehát a fáziseltolódás következtében. A dolgot a következőleg kísérhetjük figyelemmel. A hullámtaraj egyenletes mélységű vízben (mindig egyenletes sebességűnek feltett szélben) egyenes vonal. Ha a vízmélység csökkenik, akkor a hullám alak-mozgása lassúbb lesz. Ha egyenletesen csökkenik a mélység, a hullámalak mozgása is egyenletesen lassúdik. A hullámtaraj egy pontja tehát (nem ugyanaz a vízmolekula, hanem minden pillanatban más és más vízmolekula) egyenletesen lassúdó mozgásban van. Ha a hullám ferdén a b 132. ábra. A ferde hullámmal fellökött homokszem mozgásának pályája a turzás homloklejtőjén. AB a turzás gerincz vonala, CD a turzás homloklejtőjének lába. H a hullám lökésének irányát jelzi. A nyilak a homokszemek mozgásának irányát mutatják.
