A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
234 A Balaton hi drogra íiája. 234 Ez esetben a csatorna alakja olyan lesz, mint 97. ábránk mutatja (KOLOSSVÁRY után). Az no m vízállás esetén a parti fürdők és üdülőhelyek ki lehetnek téve annak a veszedelemnek, hogy szokatlan gyors áradás esetén mégis nagyobb vízállással kell küzködniök. Ez ellen különösen a déli parton fekvő nyaralótelepeket kell megvédeni. Ott ugyanis a nyaralók előszeretettel építik villáikat a délivasúti töltésen belül, egészen közel a tó partjához s ezt helyesen is teszik, mert nagyon kellemes egészen közel lenni a fürdőhöz, homokos parthoz. De magas vízállás esetén nincs homokos partszegély, pedig ezen előszeretettel sütkéreznek. S ív.széles vontató út 97. ábra. A Sió leendő keresztszelvénye a régiekkel összehasonlítva. AAA az 1862-ben, BBB az 1900—1902-ben kiásott szelvény, CCC az újonnan tervezett szelvény. Az utóbbiban a vízmélység 3 méter. Ezért a kormány akként tervezi a szabályozást, hogy az egész déli part mentén végig, ahol nyaraló-telepek vannak, az 1879. évi árvíz színéig kőhányással biztosított árvízgátat húz végig, emmögött azután kotrással nyert homokot halmoz föl oly szélességben, hogy a fürdőzőknek homokos sütkérezőjük és jó, száraz sétaútjuk legyen. Ezen a sétaúton meg lehetne kerülni az egész Balatont. A leendő partszegély normális szelvényét a 98. ábra mutatja. -•# 20-*-18 > 98. ábra. A déli partok tervezett normális szelvénye. Kétségtelenül ez az egyedül helyes megoldás. A nyaralók, telepek felemelését, az 1879. évi árvíz színe fölé való feltöltésre építését ajánlottam már 1900-ban is, de akkor mind a Sió-csatorna kibővítésében keresték a csalhatatlan remédiumot. Végre győzött a természetes felfogás. Bárhogy bővítsük is a csatornát, a Sió kis esése miatt tökéletes biztosságot el nem érhetünk. Ezen csak az árvízgát, a partok mesterséges meredekké tétele használ. Oly lapos, sekély partokon, mint a déliek, kicsiny vízállás-változás is tekintélyes horizontális parteltolódást okoz s ez kellemetlen a gazdákra, a fürdőkre, a halászokra, hajósokra stb. A part meredekké való átalakításával minden megszűnik. Régente, amikor a zsilip hibáit ostorozták még, sokat hivatkoztak a svájezi tavakra, hogy ott milyen szépen rendezve van minden. 1 Könnyű 1 HENCZ ANTAL több czikke : „A Balaton és a schveitzi tavak". Zalai Közlöny, 1877 szept. 13 , 20.; „Balatonunk vízállásáról". „Keszthely", 1879 márcz. 19.; „Hogyan kellene a Balatont szabályozni ?"
