A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

A Balaton hidrografíája. 23.) ott, ahol a befolyó és kiömlő vízmennyiség igen tekintélyes, a kifolyás nagy esésű, a partok meredekek. A Balaton mellett is, pl. Tihanyban, vagy az északi parton ott, ahol kemény kőből álló, meredek partok szegélyzik a tavat, nagyon kevés baj van. De a déli partot kénytelenek vagyunk mesterségesen fixálni, mert a tóvíz ingadozása elkerülhetetlen. Az új terv tehát nagyon megnyugtató. A tervezett csatorna keresztmetszete adott viszonyok között csakugyan képes 50 m

3/sec vízmennyiséget emészteni, mert A Sió esése (J) Juthon alul körülbelül OT2%

0 lesz A csatorna nedvesített kerülete 27 m A csatorna keresztmetszeti területe 64'5 m'

2 A hidraulikus sugár (R) tehát 2*4 m A súrlódás együtthatója GANGUILLET és KUTTER szerint 48 így tehát a víz középsebessége v — c -\/r7J = 0'81 m/sec az emésztett vízmennyiség Q = 52-5 nT/see. Ez megnyugtató, de egy aggodalmam van. A csatorna mélységéhez képest szélessége túlnagy. A Sió medrének anyaga sokkal lazább és mozgékonyabb, hogysem ilyen arányú meder benne állandó lehetne. Igaz, hogy a Balatonvíz nem hord sok iszapot és homokot, de a mellékpatakok igenis. Ezeknek árvize alkalmával sok iszap és homok jut a főmederbe s ezeket a széles meder aránylag kicsiny középsebessége nem lesz képes megmozgatni s tovább vinni. A mederben tehát folytonos iszapolások fognak keletkezni. A tervezett keresztmetszet nedves területe 64'5 m

2, nedves kerülete K = 27 m, hidraulikus sugara R = 2'4 m. Eszerint a nedves kerület és a hidraulikus sugár aránya, amely annyira jellemzi a meder alakját: |=n2

5 Ezzel szemben a Sión régebben talált egyensúlyit mederben (1. 225. oldal) a nedvesített kerület 13'3 m, a hidraulikus sugár T07 m, tehát — = 12'4 Tehát látszólag ez a régi egyensúlyi meder még sekélyebb ! Igen ám, de Kiliti és Juth között a meder esése a Balatoni Kikötők m. kir. Főfelügyelősége részéről szívesen rendelkezésemre bocsátott hosszszelvény szerint, itt az esés majdnem kétszer akkora, mint alább, ahol O"12°/

0

0-nek van tervezve. Eszerint a mederszelvény alakja is az esés négyzetgyökének arányában tartoznék itt szűkebb és mélyebb lenni. Tegyük fel, hogy az esés itt éppen kétszer akkora, akkor y~2 = 1*4 arányban kellene az új medernek az alsóbb szakaszon szűkebbnek és mélyebbnek lennie, tehát mérőszámának 8'9-nek kellene lennie, ehelyett 11 25. „Keszthely", 1880 aug. 15. „Mikor lesz a Balaton szabályozva?" „Keszthely", 1880 aug. 29., szept. 12. szept. 26., okt. 3. stb.