A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
226 A Balaton hidrografiája. hidraulikus sugara (terület osztva nedvesített kerülettel) = 1*07 m. Erre az adatra még hivatkozni fogunk. 1847-ben hozzáfogtak a szabályozáshoz, de az 1848.-i események mindent megakasztottak s a két társulat később sem tudott zöld ágra vergődni. Közben lehetett az a nagy vita és alkudozás, amelynek eredménye lett a fenéki nagy töltés és híd. FESTETICS gróf segítségével, a fenéki vár hajdani köveiből építették a nagy átjáró töltést. 1 A homokturzások ma már szélesen csatlakoztak a töltéshez Balatonszentgyörgynél s ma már alig lehet felismerni. De fontos átjáró út keletkezett vele a Nagy- és Kis-Balaton között s a Kis-Balaton halálra ítéltetett. Az ötvenes évek elején annyira megnőlt a Balaton, hogy ezen a híres fenéki töltésen is átcsapott. Ezzel a BESZÉDES- és IVRIEGER-féle szabályozás illuzórius volta kitűnt. 93. ábra. A Sió erősen szélesbített, szenilis völgye Városhídvég és Mezőkomárom közt. Jobbra Mezőkomárom, balra, hátrább Városhidvég tornya látszik. A folyó völgyén fölfelé nézünk. 1858-ban kezdték építeni a Déli-Vasutat a tó déli partján végig. A tó mentén majdnem teljesen horizontálisra tervezték a pályát és pedig az akkori mérések szerint 325*65 lábbal az Adria szine fölé, tehát 2*8 lábbal az akkor ismert legmagasabb vízállás fölé. A legmagasabb vízállást 322*35 lábnak állapították meg az Adria fölött. Ezek az abszolutus magasságok az Adria fölött később, a katonai felvételek alapján javításra szorultak. A 322*85 láb magasságú vízszín egyszerű átszámítással 102*04 m magasságot jelent. Ez a legmagasabb vízállás a siófoki mérczén 1*41 m magasságot tett ki. A mércze 0 pontjának magassága az Adria fölött későbbi megállapítások szerint 103*96 m, tehát valójában az alapul választott legmagasabb vízszín tengerszín feletti magassága 105*37 m volt. Valószínűleg ennek kikerekítésével származik a katonai térképeken a tó tengerszín feletti magasságára megadott 106 méter. — A Déli-Vasút pályaszintjét tehát 0*88 m magasságra tervezték az addig ismert legmagasabb vízállás fölé." 1 HENCZ ANTAL: A Balaton és a schveitzi tavak. Zalai Közlöny, 1877 szept. 13. 2 D. M. MEISSNER: Die Regulirung des Plattensees. Alig. Bauzeitung, 32. évf. Wien, 18H7. 257. stb. lap. — Ebben a nagybecsű értekezésben pontosan adva vannak a magasságszámok stb. Ezekkel
