A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

222 A Balaton hidrografiája. lévén, a tsatornát megásván, és a megírtt folyók vizének színe 14 lábnyira leszálván, ezen vízi igazíttásnak a többi munkái nagyon könnyebbíttettek. 2-or. Hasonlóképpen a Veszprémi Káptalannak két kerekű Siófoki malma, a mely a Balaton torkában helyeztetett, töltések által úgyis terhes fentartású volt. mivel ezeket a víz többször elszaggatván, sok szomszéd határoknak elöntését okozta, károsnak találtatott, és elrontatott. E helyett az Uradalom 2000 öl távozatra helyheztetett Kiliti malmát még 4 kerékkel megszaporíttván, ebből kettős hasznot húz. 3-or. Mivel ezen vízi igazíttásnak egész és tökélletes elvégzésére 94,000 vont ölnyi hosszú tsatornák ásattatása és készíttetése kívántattnék, ezekben ekkoráig olly előmenetellel haladott a munka, hogy a .Sió folyónak igazíttása a maga tsatornáival együtt már egészben elvégeztetett, a Kaposi tsatornák is kétharmadrészben és pedig a legbajossabb helyeken elkészültek, és tsak egyharmada vagyon hátra, a mi még nem kész. Ezen munkáknak és költségeknek is gyümölcsei e következendők: a) Hogy az éppen ezen vizektől elöntetett 86,000 holdra terjedő birtokok, már részént mívelhetőkké lettek, részént folytatván a munkát avvá fognak tétetődni, jelessen a Sió vizének a Kapóssal való öszvefolyása körül, a hol még három esztendők előtt tavak és motsárok voltak, már most gyönyörű réteket látni, mellyeket az idén is háromszor kaszálhattak. b) Hogy az előhozott siófoki malom elrontásával a Sió vizének színe a Balaton torkánál leszállíttatván, e tónak színe is 3 lábnyit és 3 hüvelynyit apadt meg egész kiterjedésében; a honnan az következett, hogy a Balaton vize magát a medribe visszahúzván, azon szélei, mellyek azelőtt nagy kiterjedésben vízbe voltak, mostan attól szabadok, és így itt is vidám kaszálló rétek és legellők támadtak. c) Hogy a szomszéd Vármegyék, jelesen pedig Somogy vármegye 25 mértföldnyi távozatra, a Dunával kereskedésbeli kezesülést nyertek, úgy, hogy a már kész és ezután készít tendő tsatornákon 100 és 200 mázsa terhet hordozó hajókkal kereskedhetnek Simontornyáig, alább pedig a Sárvízi fő tsatornán nagyobb hajókkal is, mellyek 500-tól 1000 mázsáig nyomó terhet hordhatnak." * * * KRIEGER Descriptiójából és ZICHY jelentésének leírásából elképzelhetjük, hogy milyen volt a Sió völgye a szabályozások megindítása előtt. Mindjárt Siófoknál a Balaton „torkában" a Veszprémi Káptalannak „kétkerekű"

1 malma állott, töltésekkel fenntartva. Ha a malomgátat akár a hullámverés, akár a jégtorlódás megrongálta, átszakadt és a szomszédos területeket elöntötte. Ezt a malmot „elrontották", de helyette Kilitinél nagyobbították a malmot. A Sió völgye el volt árasztva, az ingó láp alatt el-eltünt a folyó, s a rengeteg, járhatatlan mocsárvilágon keresztül csak néhány helyen lehetett átjárni. KRIEGER térképe csak Juthnál, Hídvégnél, Ozoránál és Simontornyánál tüntet fel ilyen átjárókat. Elképzelhető, hogyha aztán a Balaton nagyon leapadt, akkor nem folyt ki víz a Balatonból s a posványság és mocsárvilág kiszáradt, a malmok megálltak s valóságos vadon bozótvilág verhette fel a mély fenekeket. A ZiciiY-féle jelentésben mondottakat szépen kiegészíti a szabályozások eredményéről készült kimerítő tervrajz, amelyet a siói érdekeltség elé terjesztettek. Ennek 1 Ez alatt, hogy „kétkerekű", nyolczkerekű" nem a vízbenjáró kerekek számát kell értenünk, hanem az őrlő kövek számát. Kiviláglik ez BESZÉDES: Kolozsvártól Grétzig hajózható orsz. nagy csatorna tervének stb. előadása, Pest, 1839. cz. munkájának 7. lapján mondottakból.