A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Bain ton hidrograt iája. 223 a tervnek eredeti kézirata kezemben van. Szép nagymértékű térkép, feltünteti a Sióvölgyének térképét Siófoktól Ozoráig s a folyó hosszanti szelvényét, néhány keresztmetszettel együtt. A nevezetes és itt kicsinyített, kivonatos másolatban mellékelt rajz (VI. tábla 2. rajza) felirata a következő: Ábrázza A Balaton kifolyása a'vagy a' Sió megigazításának. Melly ezen munkákból áll: az Ozorai malomnak régi feje három lábbal és nyóltz hüvelkel, a Mező Komárominak két lábbal és tíz hüvelkel és öt vonással, a' Kilitinek egy lábbal három és fél vonással Bétsi mértékben véve alább szállítatott, és mindenikhöz elegendő foganatu zúgó építetett, a' Siófoki malom elrontatott, a' Sió folyónak természetes ágya az ugy nevezett bőrgátoktól (: vízi plántákból öszve nyőltt úszó szigetektől:) és egyébb akadályoktól T. Tolna, Veszprém és Somogy Vármegyékben az Ozorai malomtól fogva a' Balaton tavának torkáig ki tisztítatott. Ezen munkák által három malom állapotya tudományossan el intéztetett és nagy sikerűvé lett, a' Sió völgyének 5962 holdnyi bozótya kiszárítatott, a' Balaton tavának előbbeni színe négy lábbal alább szállott, ez által 51,000 holdnyi a' Balatonból szárazzá vált, és a fő czél is meg vagyon nyerve úgy mint a' Balaton kis és nagy vizének függős változása, melly előbb három lábnyi vólt, most kilentz hüvelknyire lévén regulázva, a' malmok és zúgók mint meghatározott nyílások által, egyenlő mennyiségű vizet önt a' Balaton tava a' Sárvízi Csatornákba, mellyeknek ezáltal foganatya bizonyossá, fön tartása könnyűvé lett. A' mint ezen nagy tárgy 0 Cs. K. Austriai Fő Hertzegségének Jósef Nándor Ispány Urunknak kegyes pártfogásával Nagy Mélt. Vásonkeői Gróf Zichy Ferentz Jósef Urnák Ú Excellentziájának Siói Királyi Biztossága alatt a' T. Birtokos Földes Uraságok Társaságának költségén a' Fölsőbb helyeken jóváhagyatott Plánum szerént az illető T. Vármegyék hozzájárultával 1818 , k esztendőtől fogva ez ideig végre hajtatott, úgy eztet a meg vizsgálat végett mind a' Fő Mélt. M. K. PI. T. Tanátsnak mind a' T. Siói Társaságának eképpen eleibe terjesztették 1828 i k esztend. Beszédes Jósef m. p. Mészöly Károly m. p. Siói K. Biztosságbeli Igazgató Vízmérő. Siói K. Biztosságbeli Alig. Vízmérő. A terven meglátszik, hogy KRIEGER felvételei és hatása alatt készült. A hosszszelvény alatt ott van a két elméleti fenékvonal, a felsőre az van írva: „Balaton szinét függössen két öllel alább szálító fő Csatorna feneke minden egyszáz öl távozatra tíz vonást emelkedik". Az alsóbb vonalra pedig ez: „Az Ozorai malom alól lévő Siói szárító kész Csatorna fenekének folytatása egyszáz ölnyi hosszúságra nyóltz vonásnyi emelkedéssel a Balaton tavába, vagyis húszezer ölnyi hosszúságban. Ezen folyvást egyenlő mély fenékkel ki lehet egykor az egész Balatont szárítani tízezer holdon (1200 G ölével véve) kívül." Világos, hogy ezek a IXRIEGER-féle három terv alternatívái. Kétségtelen, hogy a malmok gátkoronájának alábbszállításával több vizet tudtak a Balatonból kiereszteni. BESZÉDES 1 a Sió közepes esését „20,000 öl távozatra huszonkét lábnyira" teszi, vagyis kilométerenkint 183 mm-re. A Sión kiömlő vízmennyiséget „középszerű vízálláskor" 262 köblábnyinak mondja másodperczenkint 1 BUSZÉDES J.: Kolosvártól Grétzig stb. nagy csatorna tervének előadása. Pest, 1839. 4. old.
