A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
220 A Balaton hidrografiája. meg újra a munkát, mert kívánságára PODMANICZKY JÓZSEF báró akkori kir. biztos 1810 szept. ll.-ére Simontornyára összehívta az érdekeltséget. Itt aztán újra megegyeztek s most rendszeresen indult meg a munka. Ez azért érdekel bennünket, mert ehhez a nagy munkához csatlakozott a Kapós-völgyi és Sió-völgyi érdekeltség is és ők is hozzáláttak a völgyek mocsarainak kiszárításához. 14 év alatt a munkát befejezték s az akkori kormánybiztos ZICHY FERENCZ gróf 1825 november 12.-én Pozsonyban kelt jelentésében részletesen beszámol a munkálatokról. 1 A jelentéshez szép, értelmes, nyomtatott térkép is van mellékelve a következő felírással: Mappa regulationem fluviorum Sárvíz, Kapos, et Sió, ostiique lacus Balaton cum exsiccata his adjacente, antea inundata regione, sublatam item ope transectionum, et aggerum Danubii in fluvium Sárvíz regurgitationem — sub auspiciis serenissimi C. R. Principis et Archiducis Austriae Domini Joseplii Regni Hungáriáé Palatini cura excellentissimi ac illustrissimi Domine Comitis Francisci Joseplii Zichy de eadem et vásonkeo qua in his negotiis comissarii regii ab anno 1811 ad 1825 peractam exhibens. Ex Lithographia Fecit Joseplii TrentsenSky Jos. Beszédes Pesthini. Comm. R. dirig. Hydr. Ekkor tehát már a kitűnő Beszédes József vízmérnök vette át Krieger Sámuel örökét. A térkép jól feltünteti a megásott csatornákat s mutatja, hogy a Sárréten Ősinél a Séd vize kettéosztatott. Jobboldalon töltések közt vezet a malomcsatorna, vele párhuzamosan pedig a tulajdonképeni lecsapoló csatorna. A Sárrétet elhagyva is külön fut még ma is a kettő, csak egész közel a Kapos-völgy nyílásához, Czeczénél egyesülnek. Az egyesített Sió —Kapós vizét sem vitték bele azonnal a Sárvízbe, hanem párhuzamosan futnak egymással ma is Sióagárdig, Szegszárd közelében s csak ott egyesülvén, Szegszárd alatt ömlenek a Dunának egy fattyúágába s ez a fattyúág vitte le a vizüket Báttához, hosszú, kanyargós úton. Ma már a torkolatot megváltoztatták, az egyesült folyót Szegszárd fölött egyenesen belevezetik a tolnai, átmetszéssel levágott holt mederbe s ezen át jut az élő Dunába. A Sió rajzán látszik, hogy ott csak inkább tisztogattak, új medret nem ástak, mert a folyó rajza könnyedén kanyarog. A siófoki malom már nincs felrajzolva, de állnak még a kilitii, hídvégi és ozorai malmok. A Sió nyílása a Balaton felé nyitva van. ut et in ipso laboré ducendorum canalium effossio practicabilis reddatur, et postmodum copiosus aquarum confluxus liberiorum detluxum habeat." „Böhm a sárvízi regulátiót elkezdette, de végre nem hajtotta, az <5 utánna következő igazgató vízmérők a félreszoritásnak és kiszárításnak systémája között a külömbséget nem fogták föl egészen és azt nem helyesen alkalmazták a sárréti völgyre, innen történt, hogy a sárvízi regulatio félszázados erőlködés után is tökéletes jó foganatot nem ígért: erre nézve, midőn én 1819-ik esztendőben sárvízi igazgató vízmérővé lettem, első gondom az volt, hogy a sárvízi regulationak későbbi plánumát reformáljam, és a Böhm vezérgondolatára visszavigyem, a mit is telyesítettem Fehérváron 1821-ki Martius 30-án költ tudományos értekezésemben, mellyet a T. sárvízi társaság Április 2 án tartatott közgyülekezetében tanácskozásának alapjául fölvett, s elfogadott, és mellynek következtében a T. Társaság minden írási munkájiba a magyar nyelvet béhozta azelőtt itt szokásban volt német és deák helyett." 1 Zichy Ferencz gróf 1825 november 12.-én Pozsonyban kelt jelentése a Sárvíz, Sió és Kapós, valamint a Duna szabályozásáról.
