A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
210 A Balaton hidrogra fiája. Nagyon érdekes, amit a vadvizekről mond. Valóban fején találja a szeget, amikor a vadvizeket fenn, a halmok közt kívánja ártalmatlanná tenni, „hogy a birtokosoknak a síkságon fekvő földjeit a dombon fekvő, sokszor legjobb földjük romjaitól megmentsük". Valóban klasszikus mondás, amely a későbbi mérnöki gyakorlatban általános érvényű lett. Az 1855 május 7.-én Kehidán tartott közgyűlésen Szalós mérnök véleményét elfogadták s mivel Bajomy meghalt, reá bízták a további teendőket. A munka meg is indult s az 1857 nov. 3.-án tartott közgyűlésen jelentették is, hogy a mellékárok készen van s megőrzéséről gondoskodni kell. Ez az oldalcsatorna alighanem ugyanaz, amely ma is megvan s Apátitól kezdve párhuzamosan fut a Zala főárkával egészen a kiskomáromi Határárok torkolatáig. e ponton teendő rekesztés által a Zala kis és közép vize kiszoríttatván folyni fog minddig még a a fő árokban a mélyítés meg nem történt : ezen árok kerül: A Zalavári határban 3450 öl után 5175 pfrtba Sármelléki „ 2900 „ „ 4350 Szt.-Györgyvári „ 650 „ 975 Összesen. . 7000 öl után 10500 pfrtba. Ezen árkot kell tehát mindenek előtt megásni 's ha ez meg lesz ásva lehet csak mind az 1-ső pontban ajánlott tisztogatást, mind az 1853-ik Januári 's újjabban 1854-ik évi Májusi összejövetelek által szorgalmazott mélyítést teljesíteni. A megásott újj medret jobb és bal felől vad vizek fenyegetik, ezek kezelése felett intézkedni a társaság 3-ik teendője. A vad vizek kezelésére általános nézet ez : hogy azok vagy a mélyebb berkek feltöltésére használtassanak, hol pedig egyéni nézetek miatt az nem történhetik, vagy a berkek eltelte után szükségtelen, a mentendő fő árokkal párhuzamosan húzatandó árokba vagy e végre kijelelt 's körülkerített helyen iszapjaik lerakására szoríttassanak. Csekély nézetem szerint a vad vizeket, fonások, gátok 's ültetések által kell kényszeríteni, hogy iszapjaikat saját árkaikba rakják le 's oda munkálni, hogy többé szaggatásokat ne tehessenek következve iszapot magokkal ne hozhassanak. Ezen nézet szerint habár az első munka némileg nagyobb gondot és erőfeszítést igényelne is, de a vad vizek eredetűkben korlátolva leendvén a birtokosok dombon levő birtokjaikat további szaggatások ellen biztosítják, apródonként a mostani árkokat hasznavehetőkké teszik 's nem lesznek kényszerülve lapban levő föld 's rétjeiket dombi — sokszor legjobb — birtokjuk romjaitól, ezrekre menő kiadásokkal menteni meg. Felmerülhet itt azon kérdés is, mi történjék azon vad vizekkel, melyek eredetöket nem a Zala szabályozás által érdekelt határokban veszik ? ezeket talán főnökség útján kényszeríteni lehetne, hogy vad vizeiket a Zala szabályozási Ügyvezetőség utasításai szerint kezeljék. A Zala völgye körüli patakok azonban vagy olyanok, melyektől az illetők, berkeik javítását ezek által eszközölni kívánván, szabadulni nem akarnak ; vagy végre olyanok, melyek az illetőknek terhükre lévén czélszerűen nem kezeltetnek s a kiásott árkokat már már károsan fenyegetik; ilyen legfőképp a Bókaházi alsó patak. Ezekről mielőbb gondoskodni teendője a társaságnak. Nincs tudomásom róla, ha váljon a mellék árkokra a vad vizekre nézve az 1836-ik évi társasági összejövetel intézkedett-e és miként ? 's ha nem, váljon a Társaság az ezekre kívántató költséget, az eddigi eljárás szerént kívánja-e ki vettetni, vagy talán hajlandó lenne a fő árkot eddigi elvek szerint ásatván meg, a mellék árkokra mint szintén a torrensekre fordítandó összegeket — alapul az 1836-ban e végre készült térkimutatást vévén fel, a nyert és nyerendő haszon arányába, hajtani be ? Ez az oka, hogy a javaslott munkák egy részére nézve sem költségvetést nem készítettem, sem azokat birtokosonként ki nem vethettem. Fvenkint egy bizonyos összejövetelt jónak látnék tartani, melyben az Ügyvezetőség mult évben végzett munkáiról jelentését tehetné, 's előadhatná a jövőben teendők rendje iránti nézeteit, 's azok felett, mint a kivetendő költségek mennyisége felett is, a társaság intézkedhetnék, 's melyen a társaság egyes tagjai, panaszaikat vagy kívánataikat előterjeszthetnék. Kelt Keszthelyen 12-ik November 1854. Szalós Mihály mérnök. 1 1 (A zalavári Apátság levéltárában letett iratok közt 56/65. szám.)
