A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
198 A Balaton hidrografíája. Ilyen mély minimum azóta nem fordult elő A 0 alá szállt még egy keveset 1868 november végén, azután 1869 őszén hosszabb ideig. 1875-ben ugyan megközelítette a 0-t, 1885-ben el is érte azt, de csak 1887-ben őszszel szállt megint mintegy 14 cm-rel a 0 alá, utána mindjárt 1890-ben, szintén őszszel s megint valami 14 cm-rel. Azóta, tehát immár 26 éve, nem szállt 0 alá! Nagy maximumai voltak rajzunk szerint 1863, 1873, 1877, 1879, 1880, 1881, 1901, 1906, 1915—1916. években Katasztrofális magassága csak 1879—1881. és 1915—1916. években volt. 1879 május hó végén 1 "93 m magasra duzzadt! A megelőző időkből katasztrofális magasságokat sejthetünk a következő években : 1775-ben, mert komoly és költséges tervet készítettek a tó lecsapolására; 1827-ben, mert ekkor állítólag 3 26 m magas vízállás volt (KOLOSSVÁRY), azután 1854-ben bemondás szerint, 1858-ban a Déli Vasút építésének tanulmányai szerint, így tehát a következő évközökben ismétlődött meg a nagyvíz 1775 ; ! ; 52 év 1827 ! I 27 év 1854 | I 1 4 év 1858 1 | 22 év 1880 ' i i [ 36 év 1916 1 1 Ha az ötvenes évek maximumát 1854-be helyezzük, amit a legvalószínűbbnek is tartok, akkor van 52, 27, 26 és 36 év időtávolság az egyes nagyvizek között. Ezt nem igen merném még szabályos periódusnak nevezni, bár nagyon emlékeztet a BRücKNER-féle periódusra, különösen, ha meggondoljuk, hogy 1775-ben csak hipotetikusan gondolunk nagyvízre. A minimumokban még kevésbbé mutathatunk ki ilyen periódust. Általában, hogy erről a kérdésről komolyan beszélhessünk, szükségünk van még legalább 100 évi észlelésekre, hogy kellő anyag álljon rendelkezésünkre. Sokkal érdekesebb ennek a vízszíningadozásnak az okút kutatni. Először a Déli Vasút építésekor kezdtek ezzel a kérdéssel foglalkozni s MEISSNER idézett munkájában találunk is számításokat arra nézve, hogy a csapadék és az elpárolgás milyen befolyással lehet a vízállásra, a Sió-zsilip nyitásának mértékét is beletudva a számításba Ezek a számítások azonban nagyon tökéletlenek s a későbbi vízállások stb. teljesen rájuk czáfoltak. Újabban, sokkal nagyobb alapossággal próbálta tanulmányozni ezt a kérdést ERDŐS FERENCZ. 1 Igen szépen, helyesen írja le a tó környékét, helyzetét, először foglalja össze megbízható mérnöki adatok alapján a hidrográfiai állandókat és tudni1 ERDŐS FERENCZ : A Balaton szabályozása. A M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, XXXII. kötet, 83., 135. és 185. oldalak, táblákkal. Budapest, 1898. — Ugyancsak tőle: A Balaton szabályozása, tekintettel a Sió-csatorna 24 m 3 másodperczenkénti vízvezetőképességére. M. É. E. K. XXXIII. kötet, 325. lap. Budapest, 1899.
