A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Balaton hi drogra fiája. 167 „ , Vízmennyiség Meres napja A patak vagy a r o k neve liter/sec Áthozat: 499 5 1896. IV. 8. Aszófői új fakadék mintegy 4'0 „ „ Udvarii fakadék mintegy 2'0 „ „ „ Örvényesi patak 85"0 „ Fakadékok Zánka és Vérkút közt mintegy . . . 2'0 „ „ „ Zánkai patakocska mintegy . 4"0 „ „ 9. Egervíz 767'0 „ „ Patacsi malomárok 136 0 „ „ Tapolcza 757"8 „ „ „ után 2. árok (Viszló) 102'8 „ „ „ „ 5. árok (Világos-p.) 2437 „ „ „ „ 6. árok (Lesencze-p.) 570'6 „ „ „ Györöki malompatak . 11 '2 „ „ „ Vanyarczi forrás 6 0 „21. Hévvíz folyója 600'0 „ 22. Zala Hídvégnél 2928 0 „ „ — Megyei határárok (interpolálva) ... ... 350'0 „ „ — Czölömpös-árok (interpolálva) 17'0 „ „ — Marótsár (uradalmi határárok) (interpolálva) . . . 579'0 „ „ 10. Nagyberek II. árka (Réthelyi víz) 194'2 „ „ „ „ III. „ (Keresztúri gulyahálás) . . 810"0 „ „ „ IV. „ (Határ-árok) 1457'8 „ „ „ „ V. „ (Fonyód nyugati lábánál) . . 824'0 „ „ „ Fonyódi Nagy-árok (Fonyódtól keletre) .... 55'0 (A többi nagyon keveset hoz, alig mérhető.) Összesen: 11,006'0 Ez a méréssorozat meglehetős tökéletlen, mert temérdek más dolgom miatt nem lehetett, különösen a Kis-Balaton déli oldalán beömlő vízmennyiségeket megmérnem s a Zala mérése is 11 nappal később történt, mint a többi pataké. Viharos, szeles időben különben is nehéz megbízható eredményeket kapni. Hogy mégis a végeredmény némileg használható legyen, a korábbi és későbbi mérések tapasztalatai alapján interpoláltam a három hiányzó fővízfolyás vízmennyiségét. A Balaton déli oldalán bejövő árkok (boglári, szoládi stb.) ebben az időben oly kevés vizet hoztak, hogy az északi szélben némelyiket zavaros Balaton-víz töltötte meg, tehát nem lehetett a mérésektől megbízható eredményt várni, a végösszeget különben is csak igen csekély mértékben befolyásolták. Ezután következett majdnem két évig tartó keletázsiai utazásom s így a mérések szüneteltek. Csak 1900 május havában jutottam ismét hozzá, hogy a Balatonba folyó vizeket tanulmányozzam. Különösen a Zalára fordítottam fő figyelmemet, minthogy ez szállítja rendesen az összes vizeknek egy harmad részét, néha felét teszi. 1900 május havában a Balaton igen magasan állt, mindenütt kiöntött az apadásterületekre s érdemes volt megnézni a tó déli partjainak vízviszonyait. A berkek víz alatt állottak s az árkokban minden északi szellő alkalmával visszafelé folyt a tó vize, míg szélcsend, vagy délies irányú szél idején kitakarodott a zavaros, opálos Balaton-víz s a tiszta, átlátszó, de barnás berekvíz kezdett a Balaton felé áradni. Majdnem lehetetlenség ilyenkor a
