A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

1 168 A. Balaton hidrografíája. Balatonba jutó vízmennyiségeket meghatározni. Különösen érdekelt azonban az árkokban a vízfolyás megfordulásának megfigyelése. Ez mindig úgy történt, hogy a kifelé folyó, kávésbarna víz felszínét elkezdte borzolni az északi szél s a lassú folvással szemben kezdtek a kicsi kis hullámok futni. Az úszó falevelet a szél már a folyással szemben szállította, míg az árok fenekén levő növények a folyás szerint, észak felé hajoltak el. A szél erősbödésével mindenféle felszíni szemét jelent meg az árok vizén. Kis növénygubanczok, ágacskák, hab stb. A kis gubanczokat a szél fenn, a vízfolvás lenn ragadta ellenkező irányban s elkezdett forogva, hengeregve a szél szerint dél felé haladni. A folyás aztán lassan gyengült, a fenék növényei egyenesre álltak s a víz kezdett megzavarodni. 1—2 óra lefolyása alatt egészen megfordult az áramlás. A növényeket nem lehetett többé látni. Az árok vize megduzzadt s nemsokára mérhető sebességgel ömlött visszafelé a víz. A szél elcsendesedésével órák hosszat bizonytalan, nyugodt volt a helyzet, csak 10 —12 óra múlva kezdett megint a berekvíz jelentkezni. Sajnos, ez a tünemény szigorúbb mérésekkel ellenőrizhetetlen s használható eredményekre aligha jutnánk vele. Nagyon fontos volt azonban megtudni, hogy miként viselkedik a Zala a hídvégi torkolatnál, meg felsőbb szakaszain. Ezt megtudni, 1900 május 6.-án kiszálltam Hídvégen a folyó vizének pontos megmérése végett. A híd fölött az ártér teljesen el volt öntve, de a híd alatt meglepetésemre, a víz nagyon gyengén folyt. A Vízrajzi Osztály kitűnő sebességmérő szárnyával felfegyverkezve, a hídról igen pontos mérést hajthattam végre. A híd alatt két ágban folyik a víz. A főág tulajdon képen a Zala, de a déli ág rendes körülmények közt csak a Kis-Komárom felől jövő vizet viszi le. Most azonban az egész terület a híd fölött egyetlen viztükör volt s így a kettőt együtt kellett számítanom. A főágban, a Zalában a keresztmetszet középsebessége 0'13 m/sec, a keresztmetszet területe 24 7 ni", tehát a vízmennyiség Q

t = 3'21 m'Vsec. A kisebbik ágban a középsebesség 0'15 m/sec, a keresztmetszet területe 8'2 m

2, tehát az átfolyó vízmennyiség Q

ä~ 1 23 m

3/sec. A két mennyiség együtt A nagyon kicsiny középsebességek mutatják, hogy a folyó erősen fel van duzzasztva a magas balatoni vízállás miatt. Innen Zalavárra mentem, hogy ott mérjem meg a folyó vízmennyiségét, de az átjáró út tönkre ment, a közlekedés a nagy árvíz miatt megakadt s lehetetlenség volt a mederhez jutni. Feljebb mentem tehát s Zalaapáti táján sikerült is elérnem a folyót. Ez itt két párhuzamos csatornában, nyílegyenesen folyik, a szabályos viszonyok közt könnyű volt a pontos mérés. Még a hídvégi méréssel egy és ugyanazon a napon sikerült is itt mindkét árokban megmérnem a vízmennyiséget. A nyugati, kisebbik árokban: Q = Qi + Qi = 4-44 m'Vsec. a szelvény középsebessége „ „ keretsztmetszeti területe „ „ vízmennyisége . . . A keleti, nagyobbik árokban: a szelvény középsebessége . . . „ „ keresztmetszeti területe. „ „ vízmennyisége. . . . A kettő együtt, Q= 0"32 m/sec 2-95 m

2 0*94 m

3/sec. 6-39 m/sec, 15*5 m

2 6-045 m

3/sec. 6-985 m

3/sec,