A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: A mencshelyi édesvízi mészkő faunájáról
4 A mencs helyi édesvízi mészkő faunájáról. Ebben a tanulmányában ő szintén foglalkozik Öcs és Nagyvázsony vitáskorú édesvízi rétegeivel 1 s azokból többek közt olyan fajokat is említ, mint pl. Xerophila obvia HARTM., 3 Vallonia pulchella MÜLL., Torqiiilla frumentum DRAP., Pupilla muscorum L., Carychium minimum MŰLL. Limnus stagnalis L., Limnophysa palustris, Limnophysa glabra MÜLL., Bithynia tentaculata L. LÖRENTHEY szerint 3 «az öcsi és nagyvázsonyi fauna képviseli azt az édesebb vízi fácziest, melyet — miként Kenesén, úgy itt (Nagyvázsonyban) is és Öcsön, sőt Budapesten is pannóniai korú édesvízi mész fed, mintegy jelezve a belvízi képződmények egykorúságát». Tovább kijelenti, hogy a kenesei Fancséroldal faunáját, a melyet HALAVÁTS a Congeria rhomboidea-szmUel, s az öcsit meg a nagyvázsonyit, a melyet ugyancsak HALAVÁTS ennél magasabb szinttel, a Limnocardium T7//sMsf-szintjeivel vesz egykorúnak, teljesen egykorúnak tartja. LÓCZY ezzel a felfogással szembe helyezkedik, a midőn ugvanott olvasható szerkesztői megjegyzésében arra utal, hogy míg a kenesei Fancséroldal és a fonyódi magaspart középső rétegei felett még tetemes vastagságban iszapos, homokos pannóniai rétegek következnek, addig Öcsön és Nagyvázsonyon a legfelső iszapos rétegekre tekintélyes vastagságú édesvízi mészkő következik. Nagyvázsony és Öcs különben is jóval magasabban fekszenek a kenesei és fonyódi plioczén lelőhelyeknél. De a legfigyelemreméltóbb az a körülmény, hogy «míg a szóban levő édes vizi mészkő az alatta levő pannóniai rétegekkel együtt közvetlenül az akkori szárazföld partján fekszik, addig Kenese és Fonyód távolabb esnek a pannóniai vízterület belseje felé». Legújabban VITÁLIS ISTVÁN foglalkozott részletesen ezekkel a kérdésekkel, a balatonvidéki bazaltokról szóló kiváló munkájában. 1 Ebben a tanulmányban a nagyvázsony—öcsi édesvízi rétegeket illetőleg egész sorát találjuk a becses megfigyeléseknek. VITÁLIS szerint 5 a vulkáni működést kisérő és követő szénsavas és kovasavas források az egyenetlen térszínen, különböző magasságban fakadtak. Ez az oka annak, «hogy az édesvízi meszes képződések oly szembeszökően eltérő tengerszint feletti magasságban helyezkednek el». Öcsön ezek a képződések terraszosan helyezkednek el, «olyképpen, hogy a legidősebb terrassz meszes homokból és agyagból, a középső csillámos márgából s a legfiatalabb porózus mésztufából, márgás mészkőből és mészkőből áll». Mint feltűnő jelenséget, megemlíti azt is, hogy a Balatonfelvidék bazalttufáiban az ú. n. nagyvázsonyi édesvízi mészkő zárványként igen ritkán fordul elő. 6 1 I. h. 20—22. 1. ! A Xerophila obvia HAitT.M.-t illetőleg véleményem az, hogy vagy nem a plioczénnek vett rétegekből került elő, vagy pedig nem X. obvia a szóban levő faj. Úgy gondolom, az előbbi feltevés a valószínűbb. Lehetetlen, hogy éppen ez a faj, a melyről egyik előbbi munkámban meglehetős biztossággal kimutathattam, hogy csak a rómaiak kora után vándorolt be hazánkba, nálunk a felső plioczén fauna tagja legyen olyan fajok társaságban, mint pl. a Congeria Neumayri ANDI;., Dreissensia auricularis FUCHS Limnocardium desertum FUCHS stb. A tévedést egyébként eléggé érthetővé teszi a szerző későbbi, e fajra vonatkozó megjegyzése : «Két legépebb példányomat, melyeknek csak az utolsó kanyarulatából hiányzik egy rész, az Öcs és Nagyvázsony közötti kocsiút árkában gyűjtöttem (i. h. 89. 1.) 3 I. H. 22. 1. 4 I. m. s I. h. 120. 1. 6 I. h. 119. 1.
