A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Kormos Tivadar: A mencshelyi édesvízi mészkő faunájáról

4 A mencshelyi édesvízi mészkő faunájáról. VITÁLIS a nagyvázsonyi édesvízi mészkő alatti agyagmárga-rétegeket faunájuk (Vivipara Fuchsi s más convex viviparák, i. h. 16. 1.) alapján alevantei emeletbe utalja.

1 Ezeknél fiatalabbaknak tartja azokat a — mocsári rétegekkel váltakozó — mésztufákat, amelyekben Entmericia canaliculata Brtus. és részben pleisztoczén jellegű fauna fordul elő. Még fiatalabbak az édesvizi mészkövek, illetve helyenként a kovás mészkő és a kvarczit, a melyek szerinte már «a diluviális mésztufával (pl. a kisczellivel) lehetnek egykorúak és a melylyel a vulkáni tevékenységnek posztvulkáni hatása is elhal».'

2 Ezekben Congeria és Limnocardium már nem fordul elő. Végeredményben VITÁLIS a szóban volt meszes képződések teljes sorozatának sztratigrafiai helyét «a Congeria balatonica és a C. triangularis tömeges fellépésével jellemzett pontusi üledék főzömének lerakodása utáni s a pleisztoczén lösz keletkezése előtti időszakban rögzíti (121. 1.) s abbeli nézetének ád kifejezést, hogy «a nagyvázsonyi édesvízi mészkő csak érinti, csak környezi a Tálodi erdő bazalttakaróját» (genetikus kapcsolat révén) «de a fekvőjét nem alkotja».

3 Az a körülmény, hogy VITÁLIS közös kirándulásunk alkalmával Pulán, a község nyugati szélén, a temető alatti bazalttufapadokban egy olyan édesvízi mészkőzárványt talált, a melyben Segmentina Lóczyi LÖRENTH. volt felismerhető, ennek a megismerésnek nem mond ellent, mert az Öcsről és Fonyódról leírt

4 Segmentina Lóczyi-1 én a kvarter Segmentina nitida MüLL.-vel azonosnak tartom s így ez a plioczénre jellemző alak nem lehet. Ez a hosszú bevezetés azért volt szükséges, hogy a terjedelmére nézve igen szerénjq de rendkívül nagyfontosságú mencshelyi fauna jelentőségét megérthessük. A mencshelyi édesvízi mészkő, a melyből ez a fauna származik, mint már említettem, szintén a nagyvázsony—leányfalu—pulai, édesvízi-mészkő borította fensíkról való. Az innen gyűjtött anyag LÓCZY kezéből került hozzám s annak vizsgálatával — sajnos csak itthon —- még VITÁLIS nagy munkájának megjelenése előtt foglalkoztam. Ez a sárgás mészkő a zsellérbokrok mögötti részről való.

5 A rendelkezésemre álló néhány mészkődarab szétverése árán, nagynehezen sikerült belőle a következő fajok eléggé jó fenntartású kőmagvait kiszabadítanom: 1. Zonitoides nitida MÜLL. IT. 2. Tachea hortensis MÜLL. gy. 3. Petasia bidens CHEMN. gy. 1 I. h. 157. l. 2 I. H. 162. 1. 3 A pulai bazalttufa eruptivus természetű és az édesvízi mészkövet látszólag áttörte. LÓG/.Y. 4 I. h. 105—106. 1. II. t. 18. á. 5 Ennek a mészkőnek fosszilis faunájából csakis a legmagasabban fekvő mencshelyi telepek pleisztoczén korára szabad következtetni. Az egész Nagyvázsony körüli édesvizi mészkőkomplexus szintezése az újabban PÁVAY VAJNA FERENCZ-ÍŐI gyűjtött anyag tüzetes tanulmányozásától várható. Abban az esetben, ha az egész édesvízi mészkő pleisztoczénkorúnak bizonyulna, a pulai temető alatti bazalttufa-erupczió plioczén korúnak ítélendő. LÓCZY.