A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: Új adatok a balatonmelléki alsó-pleisztoczén rétegek geologiájához
1 8 Uj a. da tok a balatonmelléki alsó pleisztoczén l étegek geologiájához és faunájához. megritkult. Ez a réteg a benne talált paleolit révén nagyobb fontosságra tarthat igényt. A 9. réteg minden bizonynyal a Balaton pleisztoczén partszéli üledéke. Ebben folyóvízre jellemző faj a szívós — és a korábbi patakok révén a Balatonban már meghonosodott — Lithoglyphus naticoidcs-en kívül nem található. Ez, a Balaton mai parti faunájával sokban egyező s északi elemei révén a sárréti tóiszapra emlékeztető fauna nyilván a Balaton egykori magas vízállása révén került ide, a folyóvíz hordta üledékek közé. Hogy ez a magas vízállás nem tarthatott nagyon sokáig, azt ennek az iszaprétegnek a csekély vastagsága bizonyítja. A 8. — 6. rétegek, mint láttuk, közös eredésűek s így faunájuk vonatkozása is egy és ugyanaz. Ezekben a rétegekben rövid megszakítás (9. réteg) után ismét a mozgóvizek hatását látjuk, a mi a faunán is nyomot hagyott. Itt ismét Uniód., Sphaerium rivicolum-ot sőt Hemisinus-1 (Microcolpia-1) találunk, a melyekhez északi alakok ((lyraulus albus és limopliilus, Cincinna alpestris, Tropidina macrostoma) csatlakoznak. Igen érdekes a 8. rétegben a L. diluviana s a 8. és 9. rétegben a Lucena Schuhmacheri megjelen ése. Az 5. réteg ismét állóvíz üledéke, a melynek szegény faunája azonban nem sokat mond. Ebben szerepel utoljára a Tropidina macrostoma STEENB. A 4.— 2. rétegek ismét szoros genetikus összefüggésben állnak egymással. Számottevő fauna — különböző vegyi hatások következtébén — csupán a 3. rétegben maradt fenn. Ez a fauna az idősebb rétegek faunájától genetikusan lényegesen eltér, a mennyiben jobbára szárazföldi fajokból áll, míg az alsóbb rétegek faunáját javarészben édesvízi alakok képviselik. Jellegéről már fentebb volt szó, eredete pedig alább még egyszer szóba kerül. Az 1. réteg (kulturréteg) faunája a 3-étől eltér, a jelenlegi xeroterm fauna pedig valamennyi régebbitől különbözik. Ebben a megváltozott klimatikus viszonyok hatásaérvényesül. A mi végül a mai Balaton parti faunáját illeti, az természetszerűleg sok tekintetben emlékeztet a pleisztoczén parti faunára. Uniopiclorum, Cincinna piscinalis stb. azok közé a fajok közé tartoznak, a melyek a Balatonban meghonosodtak s ott ma is élnek. Ezekhez kell számítanunk a Lithoglyphus naticoides-1 is, a mely a legmélyebb rétegektől kezdve előfordul s itt napjainkig fennmaradt. Ennek a fajnak élő példányait a Balatonból magam is gyűjtöttem (Badacsonyban 1908-ban). Az Anodonta balatonica SERV. ellenben, úgy látszik, a pleisztoczénben még nem volt honos a Balatonban. Fenti tanulságokat összegezve, úgy találjuk, hogy az 1 —15. rétegek faunája s a jelenlegi fauna 7 csoportra osztható és pedig: 1. Folyóvízi (patak-) fauna reliktum fajokkal (15. réteg). II. » » » » fajok nélkül,északi elemekkel(14—lO.réteg) III. Tavi (parti) fauna északi elemekkel (9. réteg). IV. Folyóvízi (patak-) fauna északi fajokkal (8—6. réteg). IVa. Átmeneti fauna (állóvízi fauna) 5. réteg. V. Szárazföldi fauna, sok nedvességet kedvelő, erdei és hegyvidéki fajokkal (4-2. réteg). VI. Szárazföldi fauna, kizárólag kevés nedvességet igénylő fajokkal (1. réteg). VII. » » legújabban bevándorolt xeroterm fajokkal (jelenlegi fauna).
