A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: Új adatok a balatonmelléki alsó-pleisztoczén rétegek geologiájához
Uj adatok a balat onmelléki alsó pleisztoczén rétegek geolog iájá hoz és faunéjához. 1 9 Ha már most ezzel szemben tekintetbe vesszük azt, hogy WEISS e hét főcsoport (12 réteg és felület) faunáját — vagy legalább is annak jó részét — három rétegbe (c, d, e) igyekszik beleilleszteni, 1 a melyek közül szerinte «a d és e rétegek csak kevéssé különböznek egymástól a paleontologiai leletek szerint», akkor nyilvánvaló, hogy WEISS érdekes tanulmányának idevágó része az én megfigyeléseimet nem fedi. Láttuk ugyanis fentebb, hogy pl. a 3. réteg faunájában szereplő fajok, ú. m. Polita pura, P. radiatula, Enconulus fulvus, Discus ruderatits, Vallonia tenuilabris, Trichia hispida, T. terrena, T, rufescens, Arianta arbustorum, A. arbustorum alpicola, Sphyradium columella, Pirostoma sp. a mélyebb rétegekben egyáltalán nem fordulnak elő. Egyes közös fajok pedig, a melyek a 3. rétegben közönségesek, a mélyebb rétegekben itt-ott elvétve előfordulnak ugyan, de mindenütt csak egy-két példányban (pl. Pupilla muscorum, Neritostoma putris, Lucena oblonga agonosloma, Cochlicopa lubrica), nem is szólva a jelenleg élő (kvinter) fajokról (Helicella obvia, Theba carthusiana, Buliminus detritus), melyeknek a fentebb ismertetett 15 rétegben nyoma sincs. Viszont megfordítva pl. azok az északi elemek és reliktum fajok, a melyek a mélyebb (6—15.) rétegekre jellemzők, a 3. rétegben teljességgel hiányzanak. Ezeket tudva — és mivel a WEISS munkájában közölt szelvény (2. ábra, 6. 1.) az én észleléseimmel nagyjából megegyezik, — azt kell hinnem, hogy a WEISS munkájának alapjául szolgált anyag gyűjtés közben valahogy összekeveredett. Ez annál inkább lehetséges, mert a gyűjtés az 1893. évi nagy földmunkalatok idejében történt; már pedig tudvalevő, hogy ha ilyen alkalommal kövületek fordulnak elő, a melyek a kiásott földdel együtt azonnal másodlagos helyre kerülnek s azután ezekből gyűjtünk, úgy a fauna rétegenként való pontos elkülönítése már eleve lehetetlenné válik. Csakis ez lehet a magyarázata annak, hogy WEISS , a ki a helyszínén nem járt, jóhiszeműleg együtt említ olyan fajokat, a melyek egymást a jelen esetben sokszorosan kizárják. Mert másként hogyan volna lehetséges pl. az, hogy az e rétegből, a mely egyes elemei (Th. danubialis — Prevostianus, Hemisinus acicularis, Vivipara hungarica, Tropidina macrostoma, Sphaerium rivicolum, Unió pictorum stb.) révén a legnagyobb valószínűség szerint az én 15. rétegemnek felel meg s a melyben én bőséges iszapolás árán csak 3 indifferens szárazföldi csigát találtam (Chondrula tridens, Cochlicopa lubrica f. exigua, Amphibina Pfeifferi) WEISS egész sereg szárazföldi fajt említ (.Amphib. Pfeifferi, Lucena oblonga v. elongala, Vitrea crystallina, Vallonia pulchella, Vallonia cosfata, Trichia striolata danubialis, Xerophila candicans, Xerophila striata, Chondrula tridens, Pupilla muscorum, Pupilla bigranata, Torquilla frumentum, Vertigo pygmaea, Isthmia minutissima). Kétségtelen, hogy mindezek a fajok, a melyek közül az e rétegből nem egy «gy» (gyakori) jelzéssel szerepel WEISS-nél, egy-kettő kivételével a 3. rétegből és a jelenlegi faunából keveredtek a többi anyag közé. Ily módon azután nyilvánvaló, hogy WEiss-nek a következtetései, a melyeket erre a kevert faunára alapított, nem egészen állhatnak meg.
